Az utóbbi hetek kétségkívül legnagyobb szenzációt jelentő híre volt a labdarúgás világából, hogy Lionel Messi felmondott a Barcelonánál. Azonnal megindult az őrült találgatás arról, hogy hova megy, mennyi pénzért, mikor. De a hír igazán megdöbbentő részlete csak ezután jött, viszont ezt csak az igazán szemfülesek vették észre:
Az 33 éves argentin válogatott kedden faxot küldött a klubnak, amelyben arról tájékoztatta őket, hogy szeretne élni a szerződésébe foglalt lehetőséggel, hogy azonnali hatállyal távozhat, ha így akarja.
Faxot küldött? 2020-ban?
Fiatalabb olvasóink talán már nem is láttak személyesen faxot működés közben. Olyan, mint egy fénymásoló, csak a másolat nem ugyanott jön ki, hanem a telefonvonal túlvégén. Elég ósdinak hangzik, és azért, mert az is. A fax elődjének alapötlete 1843-ban született, még a telefon előtt. Akkor Alexander Bain skót órás olyan ingát szerkesztett, amely lengés közben időnként hozzáért egy rézből készült csíkhoz. Amikor érintkezett a fémmel, elektromos jel indult el belőle egy másik ingához, amely ez alapján le tudta másolni a csíkkal való érintkezés pontjait.
A facsimile technológiát később a távíróhálózatra is alkalmazták (telefon még mindig nem volt), így már nagy távolságra is lehetett faxképeket (például sajtóillusztrációkat) küldeni. A fax a 1980-as években élte a fénykorát, egészen az emailig ez volt a leggyorsabb módja nyomtatott és aláírt dokumentumok gyors továbbításának.
Meglepő módon a világban sok helyütt még mindig használnak faxot. Az egyesült királyságbeli Országos Egészségügyi Szolgálat (NHS) munkatársai olyan elhivatottan küldözgetik a betegek orvosi leleteit faxon, hogy az NHS-t idén utasításban kellett eltiltani újabb faxok vásárlásától, és át kell térniük az emailre. A világ ügyvédei még ma is faxon szeretik küldeni egymásnak az aláírt jogi dokumentumokat. A fax legnagyobb menedéke azonban Japán, ahol az ország egészen kimagasló technikai fejlettsége ellenére az iroda és az otthonok sem képzelhetők el faxgép nélkül, mind a mai napig.