Az Egyesült Államok elnökválasztásra készül, amely egy járvány kellős közepén meglehetősen aggasztó hír, hiszen ez az ország népessége jelentős részének mozgásával, gyülekezésével, zárt terekben való szorongásával jár. Ezért idén valószínűleg sokkal többen fognak postán szavazni, mint korábban.
Donald Trump azonban, kihasználva a postai szavazás szokatlanságát, máris azt hangoztatja, hogy a levélszavazás pofonegyszerűvé teszi a csalást, és a demokratáknak biztosít tisztességtelen előnyt.
De nem, derül ki a Brigham Young és a Virginiai Egyetemek kutatóinak modellszámításai alapján. Ehhez az 1992-től 2018-ig tartó időszak amerikai szavazási eredményeit, illetve a népszámlálási adatokat vették alapul.
2018-ban összesen 175 olyan megye volt Amerikában (a 3100 közül), ahol a szavazás teljes egészében vagy nagy részben postán bonyolították le. Ezeknek a megyéknek a szavazási eredményeit vették alapul, és azt szimulálták, hogy hogyan változott volna meg az országos választási részvétel, illetve az eredmények, ha a legtöbb vagy akár az összes amerikai megyében nagy részt postai úton tartottak volna szavazást.
A már két éve is postán szavazó megyék jól reprezentálják az egész Egyesült Államokat, vannak közöttük konzervatív és liberális irányultságú megyék is, illetve városias és vidékies térségek egyaránt. Az eredmények alapján, ha mindenki postán szavazott volna, 2 százalékkal nőtt volna a választási részvétel. A választási eredményekben a demokraták 0,7 százalékkal több szavazatot szereztek volna, de ez olyan csekély különbség, ami nem szignifikáns.
A levélszavazásnak tehát megyei szinten nem volt hatása. Ebből a kutatók arra következtetnek, hogy országos szinten sem lenne hatása. A republikánusok félelme abban a hiedelemben gyökerezik, hogy a megemelkedett részvételi arányok a demokratáknak kedveznek. De ez, úgy tűnik, nem helytálló.
Persze, azt nem lehet a múltbéli adatokból teljes mértékben előrejelezni, hogy egy jó száz éve példátlan, világjárvány közepette tartott választás milyen módon változtatja meg a választói viselkedést. Mindenesetre – vélekednek a kutatók - amikor a politikusok arról döntenek, hogy személyesen vagy postán rendezzék a szavazást, akkor nem kell a saját újraválasztásukat mérlegelniük, mert ennek arra nem lesz hatása.