Bár a koronavírus-járvány kordában tartásának egyik legfontosabb eszköze a maszkviselés, sokan panaszkodnak arról, hogy maszkban nem kapnak levegőt, vagy hogy az arcuk kipirosodik tőle, a bőrükön pedig pattanások jelennek meg.
A nehéz légzés leginkább az asztmásoknál és a krónikus obstruktív légúti betegségben szenvedőknél jelentkezik – pedig nekik különösen fontos a maszkviselés, hiszen a koronavírusos betegség veszélyeztetett csoportjába tartoznak. Az arcpirosodásnál pedig mindegy, hogy valakinek eleve érzékeny a bőre, vagy eddig sosem volt ilyen gondja.
Sokaknál ez a két dolog pont elég indok arra, hogy ne hordjanak maszkot, vagy azt kérdezzék, valójában nem árt-e többet a maszkviselés, mint amennyit használ.
A rövid válasz erre, hogy bár kétségtelenül kellemetlen, ha úgy érzi, nem kap levegőt, vagy ha a bőre nem bírja az állandó maszkviseletet, de még így is nagyon fontos, hogy viselje.
A modern maszkok kialakítása miatt a légzés nem okozhat gondot, ezért aki mégis úgy érzi, hogy nem kap bennük levegőt, az első körben a saját készítésű vagy textilmaszkok helyett inkább a hivatalos orvosi maszkokat próbálja ki.
A legtöbben azt állítják, hogy azért nem viselik a maszkot, vagy azért viselik direkt rosszul, az orrukat kilógatva, mert nem kapnak levegőt. Ebben lehet igazság, ám ehhez feltételezni kell, hogy az emberek jelentős százaléka speciális asztmában vagy krónikus obstruktív légúti betegségben szenved. Lehet, hogy kellemetlen maszkban lélegezni, de a maszkviselés valójában még az asztmások jelentős részén is segíthet, a hideg és száraz levegő ugyanis a maszkban meleg és párás lesz. Ez sok esetben még javíthat is az állapotukon, kivéve persze, ha pont olyan asztmájuk van, amit a meleg, párás levegő vált ki.
Mit lehet tenni?
A szakemberek szerint ha nem áll valamilyen betegség a háttérben, akkor csak pszichés okai lehetnek annak, ha valaki úgy érzi, nem kap levegőt. Ahhoz ugyanakkor, hogy az ember megszabaduljon ettől az érzéstől, egy sor dolgot tud tenni:
Fontos, hogy az ember csak akkor hordja a maszkot, amikor tényleg szükség van rá – mikor az autóban ül, hogy egyik boltból a másikba menjen, akkor nem kell feltenni, ahogyan akkor sem, amikor este a kihalt utcán sétáltatja egyedül a kutyát. Ha a fenti trükkök közül egyik sem segít, akkor érdemes felkeresni egy orvost, mert lehet, hogy valóban valamilyen betegség áll a háttérben, ennek pedig érdemes minél gyorsabban a végére járni.
A másik gyakori problémát a maszk alatt megjelenő pattanások jelentik, amit több dolog is okozhat. Ezek közé tartozik az, ha nem elég gyakran mossuk a maszkot, vagy éppen olyan anyaggal mossuk, ami irritálja az arcbőrt. De függ attól is, hogy milyen anyagból készült a maszk, illetve hogy milyen gyakran használja valaki.
A maszk feladata alapvetően az, hogy ne engedje ki a levegőbe a kisebb cseppeket, vagyis bent maradjon az, ami egy köhögés, tüsszentés vagy a lélegzés során egyébként távozna. Ha a maszk ezt a feladatot jól ellátja, az mindenképpen jó hír, ha már ezért hordjuk – de ez egyben azt is jelenti, hogy a baktériumok és a pára a maszkviselés közben irritálhatják a bőrt. Így pedig pattanások alakulhatnak ki.
Mit lehet tenni ellene?
A bőrgyógyászok szerint a legjobb, ha rendszeresen tisztítjuk a maszkot, lehetőleg olyan anyagokkal, amelyek nem irritálják a bőrt. Erre vonatkozóan a következő trükköket lehet bevetni:
A maszk még mindig a leghatékonyabb védekezés az új koronavírus elleni védekezésben a távolságtartás mellett. De egyébként egy sima influenzajárvány is kevesebb megbetegedéssel járna, ha elterjedtebb lenne, hogy az emberek maszkot hordanak. A tudomány már számtalanszor igazolta, hogy a módszer hatékony, ezért a szakértők továbbra is arra kérnek mindenkit, hogy amikor zsúfolt helyen vannak, viseljenek maszkot.
(Borítókép: Járókelők az Örs vezér téri HÉV-állomáson, a koronavírus-veszélyhelyzet megszüntetésének napján 2020. május 18-án. Fotó: Aradi László / Index)