Az összeolvadás során egy olyan nagy, 142 naptömegű fekete lyuk keletkezett, amit még ezen eszközökkel nem sikerült megvizsgálniuk. Hagyományos módszerekkel már észleltek hasonlót, de ez az első bizonyított megfigyelés ebben a tömegtartományban.

Ez azért jelentős, mert mind a kezdeti komponensek, mind az ütközés után kialakult fekete lyuk olyan tömegtartományba esnek, amelyre nem számítottak a kutatók, hiszen az egyik fekete lyuk a csillagok evolúcióelmélete által tiltott tömegtartományba esik. Ezért ez a felfedezés segíthet megmagyarázni a szupermasszív fekete lyukak kialakulását. Ugyanakkor további kérdéseket vet fel a nagy tömegű csillagok életének utolsó időszakára vonatkozó eddigi tudásunkkal kapcsolatban.

A hullámjel körülbelül 7 milliárd fényév távolságból érkezett hozzánk, ekkor észlelték a detektorok. A felfedezésről és annak asztrofizikai következményeiről két tudományos cikk is megjelent aPhysical Review Letters és az Astrophysical Journal Letters folyóiratokban.

A kutatók a gravitációs hullámot csak nagyon rövid ideig, 0,1 másodpercig tudták megfigyelni tavaly május 21-én. Azonban azért csak most adnak számot róla, mert ennyi időbe telik a jel feldolgozása és ellenőrzése a különböző tudományos módszerekkel.

“A fekete lyuk maradvány a „közepes tömegű fekete lyukak” osztályába (száz és százezer naptömeg közötti) tartozik.”-számol be a Wigner Fizikai Kutatóközpont.

“Az ebbe a populációba tartozó fekete lyukak iránti érdeklődés az asztrofizikusok és kozmológusok részéről az egyik legizgalmasabb és legnagyobb kihívást jelentő rejtvényhez kapcsolódik: a szupermasszív fekete lyukak eredetéhez. Ezek a hatalmas, a Napnál milliószor, milliárdszor nehezebb szörnyek, amelyek gyakran a galaxisok középpontjában vannak, a „kisebb” közepes tömegű fekete lyukak ütközéséből alakulhatnak ki.” - nyilatkozta Vasúth Mátyás, a Wigner Fizikai Kutatóközpont kutatója.

A nagyobb tömegű fekete lyuk további kérdéseket vet fel azokkal a modellekkel kapcsolatban, amelyek a nagy tömegű csillagok fekete lyukakká történő összeomlását írják le életük végén.

Magyarországon a Wigner Fizikai Kutatóközpont, az ELTE és az SZTE vesznek részt a Virgo és a LIGO kutatásaiban.

Borítókép: Simulated example of two black holes merging. Fotó: Wikipedia