A tüzek több mint másfél magyarországnyi területen égtek a sarkkör környékén, ezzel rekordmennyiségű széndioxid került a légkörbe.
Miközben a tundrákon pusztító lángok füsttel borították be nyáron a szibériai városokat, 244 megatonna széndioxidot juttattak a légkörbe, – 35 százalékkal többet mint a tavaly.
A tüzeket az a szénben gazdag tőzegláp táplálta, amely a növények lassú bomlásával több tízezer év alatt halmoz fel szénraktárakat. A felhalmozott tőzegkészletek miatt az északi sarkkör környékén lévő területek a szénben leggazdagabb helyek közé tartoznak a Földön, aminek oka, hogy a tőzeglápok tízszer több szenet is tartalmazhatnak, mint a boreális erdők.
A veszély ebben az, hogy amikor a tőzeg égni kezd, a hosszú évszázadok alatt felgyűlt szén egyszerre kerül a légkörbe, ami hozzáadódik a többi, már ott lévő, üvegházhatású gázhoz.
A kutatók szerint a sarkkör-környéki tüzeket azért érdemes szemmel tartani, mert a Föld tőzeglápjaiban tárolt szénkészleteknek csaknem a fele az északi szélesség 60. és 70. foka között található. Rossz hír, hogy az itt található fagyott talaj a tudósok vélekedése szerint a század végéig felolvadhat. Ez azért veszélyes, mert a szárazság utat nyit a tűzvészek számára, amivel a klímaváltozás tovább gyorsulhat.
Azok az erdőtüzek, amelyek 2019-ben és 2020-ban pusztítottak, azt mutatják, hogy a fagyott talajok olvadása már el is kezdődött
– mondja Thomas Smith, a London School of Economics and Political Science geográfusa.
A tűzszezon idén szokatlanul korán indult, már májusban megjelentek az első tüzek az égő lápokon, míg a korábbi években csupán júliusban lángoltak fel először a szibériai tundrák. Ennek oka, hogy idén januárban és tavasszal szokatlanul magasra kúszott a hőmérséklet a sarkvidék környékén is.
A kutatók szerint elképzelhető, hogy a tőzegtüzek egész télen a jég alatt parázslottak, arra várva, hogy kiszabaduljanak onnan.
Hiszen egy alacsony hőmérsékletű, láng nélküli égés akár hónapokon vagy éveken át is fennmaradhat a tőzegben és más szerves anyagokban.
Bár a tőzegmocsarak a szénraktározással segítettek hűsíteni a légkört az utóbbi évezredekben, most az összes eddig elnyelt szenet visszaengedhetik az atmoszférába a jelen évszázad végéig. Csodát várni persze lehet, de ki tudja: érdemes-e?