A Semmelweis Egyetem kutatói elsőként vizsgálták meg egy aktív, fertőzőképes koronavírus szerkezetét. A vírus felszínét koronaszerűen borító tüskék rendkívül mozgékonyak, a vírus pedig öngyógyító, és az egyik legrugalmasabb, biológiai organizmus lehet, amit az ember ismer.
A Semmelweis Orvostudományi Egyetem kutatócsoportjának vizsgálatai alapján az aktív SARS-CoV-2-vírus könnyedén összenyomható, az összenyomása után az alakja viszont gumilabda-szerűen visszanyeri formáját. Szerkezetében a fizikai behatás sem tesz kárt. Tíz percen át 90 Celsius-fokos hőmérsékletnek kitéve pedig csupán néhány tüskéjét veszíti el. Ezen tulajdonságai pedig mind közrejátszhatnak a szokatlanul nagy fertőzőképességében.
A Semmelweis Egyetem, az NNK és a Nemzeti Biztonsági Laboratórium kutatóinak most közreadott eredménye azért fontos, mert nekik sikerült először a világon aktív, fertőzőképes koronavírus szerkezetét megvizsgálni.
Bár az új típusú koronavírusról (SARS-CoV-2) az elmúlt fél évben több ezer kutatás látott napvilágot, de még mindig sok a kérdés a kórokozó működésével és terjedésével kapcsolatban. A magyar kutatók vizsgálataival azonban sikerült egy kicsit közelebb kerülnünk a vírus megértéséhez.
A Kellermayer Miklós vezette kutatócsoport különleges technikával, atomi erőmikroszkóppal tapogatta le a SARS-CoV-2-részecskék felületét.
Az eredményük azért is számít egyedülállónak, mert az orvosi szakirodalom eddig minden megjelent cikk a vírusról csupán inaktivált, kémiailag kezelt vagy fagyasztott mintát vett górcső alá. A Kellermayer Miklós és munkacsoportja által használt atomi erőmikroszkóp (AFM) viszont képes arra, hogy élő, mozgó kórokozókról készítsen képeket, így ezt kihasználva vették nagyító alá a vírust.
A magyar kutatók a kísérleteikben a kb. 80 nanométer szélességű SARS-CoV-2-vírusokat egy még a vírusnál is kisebb tűvel szúrták meg, majd a tű hegyét a vírus tetejétől az aljáig lenyomták, amitől az meglepetésükre összenyomódott, a tű eltávolításakor pedig azonnal visszapattant. A kísérletet a tűvel egymás után százszor is megismételték ugyanazon a víruson, ám az továbbra is szinte teljesen sértetlen maradt. Mindez a Semmelweis Egyetem kutatói szerint azt bizonyítja, hogy a SARS-CoV-2 lehet az ember által ismert fizikailag egyik legrugalmasabb és legellenállóbb vírus.
A vírusok a gazdatestet elhagyva általában sebezhetővé válnak, a SARS-CoV-2 azonban tárgyak felületén megtapadva hosszú ideig fertőzőképes maradhat, figyelmeztetnek a kutatók. A magyar tudósok szerint ehhez a részecskét borító tüskék rugalmassága is hozzájárulhat. A Cambridge-i Egyetem is próbálta ezeket a tüskéket vizsgálni, ahogy a németországi Max Planck Intézet is, azonban míg az angoloknak csupán 24-et, a németeknek közel 40-et, a magyaroknak 61-et sikerült találni belőlük a vírus felszínén.
A kutatók a tüskéket alkotó fehérjéket is vizsgálták: „A koronaszerű alkotóelemek a tű fizikai behatására olyan magas frekvenciával lendültek ki, hogy a másodpercenkénti 300 felvétel készítésére is képes atomi erőmikroszkóp is csak elmosódott képet tudott készíteni róluk.”
A kutatók szerint ez a nagy sebességű mozgás segíthet a vírusnak könnyebben megtalálni a gazdasejteket és összekapcsolódni azokkal. Eredményeik szerint a magas hőmérsékletnek is sokkal jobban ellenáll a SARS-CoV-2-vírus, mint társai: 10 percen át 90 Celsius-fokos hőnek kitéve mindössze néhány tüskéjét veszítette el, és a szerkezete is sértetlen maradt.