Évente 2-5 millimétert süllyednek az Alföld nagyvárosai, elsősorban az artézi vizek és gázkészletek kitermelése miatt – áll Timár Gábor geofizikus tanulmányában, amely az Ellensúly című folyóiratban jelent meg. Az ELTE oktatója szerint a süllyedés fő oka, hogy a szabályozatlan talajvíz-kitermelés és a kőolaj, illetve a földgáz kinyerése miatt meglazult talajszerkezet összeroskad, de kismértékben hozzájárul a tektonikus lemezek mozgása is.
Az Alföld süllyedése pedig baljós előjel. Amíg ugyanis az intenzív földgázkitermelés előtt, vagyis a múlt század első felében 0,2-0,3 mm-t süllyedt évente a talajszint, addig a változás üteme
az utóbbi években a tízszeresére emelkedett, vagyis a 2-3, de Debrecen környékén az 5 millimétert is elérte. Szolnoknál évi 3-4 millimétert mérnek.
Emiatt jelentősen nő a belvizek és a nagyobb árvizek kockázata. Az Észak-Alföld tehát évtizedek alatt lejjebb került, emiatt a Tisza is egyre kisebb eséssel folyik ki a szolnoki térségből, tovább növelve az azonos vízhozam esetén fellépő árvízi vízszinteket. Timár Gábor azt írja, hogy a kanyarulataitól megfosztott, szűk gátak közé szorított Tisza és mellékfolyói egy-egy árvízkor már nem képesek hordalékkal feltölteni az Alföld gyorsabban süllyedő területeit. Ezek a területek pedig évről évre jobban láthatók a belvízi elöntések nyomán. Vagyis a nagyobb mezőgazdasági haszonért cserébe hatalmas kockázatot vállaltak az alföldiek.
A geofizikus szerint azonban még ennél is nagyobb gond hosszabb távon a vízhiány, amely a globális éghajlati folyamatokkal együtt roppant vészjósló. Ahogy Timár írja: az árvédelem mindig a víz elvezetésére koncentrált, vagyis csak annyi víz maradhatott az Alföldön, ami elfért a hullámtérben. Ez odáig fajult, hogy az alföldi gazdálkodók ma már csak a csapadékra számíthatnak. Ráadásul a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése, vagyis a Balatonnyi víz felfogására alkalmas víztároló is csak részben épült meg. Így az Alföldön egyszerre kell megküzdeni majd a talajsüllyedés miatti rekordárvizekkel és a súlyosbodó vízhiánnyal.