Negyvenéves lett a Fővárosi Állat- és Növénykert ötfős gorillacsapatának a vezetője, Golo. Golo, ha matuzsáleminek nem is mondható mindenképpen tekintélyes életkorú állat. A természetben ugyanis a gorillák nemigen élnek tovább 35-40 évnél, tehát ilyen korú állatok a vadonban alig-alig fordulnak elő. A gorillák esetében is igaz, hogy az állatkerti állatok rendszerint sokkal magasabb kort ének meg, mint a természetben élő fajtársaik.

Ennek legfőbb oka az, hogy az állatkerti élet sokkal kevésbé küzdelmes, hiszen nem kell ragadozók elől menekülni vagy megküzdeni a vetélytársakkal a szűkös erőforrásokért, és persze a kórokozókkal szembeni védekezés is könnyebb állatorvosi felügyelet és gondoskodás mellett, mint anélkül. Lényeges különbség az is, hogy az állatkertben olyan veszélyeztető tényezők sem fenyegetik az egyes egyedek életét, mint az erdőirtás vagy az orvvadászat.

A legidősebb ismert gorilla, szintén egy állatkerti állat, sőt, a világ első állatkerti születésű gorillája volt. A Colo nevű nőstény néhány héttel a hatvanadik születésnapja után pusztult el. Ez azonban még az állatkerti gorilláknál, és köztük a hímeknél általában hosszabb ideig élő nőstényeknél is egészen kivételesnek számít. Ettől az abszolút rekordtól Golo ma is élő anyja sincs már túlságosan messze: a Mimi nevű matróna most ősszel tölti be 57. életévét. Golo apja, Banjo 36 évig élt, és egy hím gorillánál ez sem számít kevésnek – tudtuk meg a Fővárosi Állat-és Növénykerttől. 

Golóra visszatérve, a gondozók már pénteken felköszöntötték az ünnepeltet. A budapesti gorillacsapat vezére különleges, a gorillák ízlésének megfelelő tortát kapott, amelynek alapja piskóta volt gránátalmás túrókrémmel, a tetejét pedig különféle gyümölcsökkel, almával, barackkal, eperrel, málnával és kiwiszeletekkel díszítették. A torta oldalára hosszában félbevágott banánokat szegeztek fel ropival. A finomságból természetesen jutott az ötfős gorillacsapat többi tagjának is. Még a zsúron használt tányérok is ehető anyagból, préselt búzakorpából készültek.

Golo 1980. szeptember 27-én született a stuttgarti Wilhelma Állat- és Növénykertben. Mesterségesen, cumisüveggel nevelték fel, kezdetben több más, szintén akkoriban született emberszabásúval, így három féltestvérével és két törpecsimpánz-kölyökkel együtt. A kis Golo a következő évben, 1981 áprilisában a Zürichi Állatkertbe költözött, és ott cseperedett egészen kamaszkoráig. Budapestre 1989 májusában érkezett meg. 

Korábban ugyanis nem éltek itt gorillák, viszont amikor Golo érkezett, a közönség egy gorillapárt láthatott, hiszen egy nőstény állat is érkezett Frankfurtból az akkor már tizenkét esztendős Liesel személyében. Golo mellett ő is mind a mai napig látható Budapesten.

(Borítókép: Isza Ferenc / Index)