Digitális pénzügyi stratégiát és törvényi keretrendszert terjeszt elő az Európai Bizottság. Az EU végrehajtó szerve pénzügyi innovációval állítaná talpra a világjárvány alatt megroggyant európai gazdaságot.
Szeptember 24-én az Európai Bizottság (EB) elfogadta a Digitális Pénzügyi Csomag (DPCS) nevű, kriptopénzek és kriptopénz alapú értékpapírok szabályozásával és a digitális rugalmassággal kapcsolatos javaslatát. Az EB története során először foglalkozik a kriptovaluták területének szabályozásával. Szándékaik szerint az ajánlásaik javítják az európai versenyképességet, sőt a pénzügyi technikai újítások globális élvonalába repítik az EU-t.
A 168 oldalas dokumentum részét képezi a digitális pénzügyi stratégia és egy kiskereskedelmi fizetőeszközökkel kapcsolatos stratégia, továbbá a kriptovalutákat szabályozó uniós törvényi keretrendszerre, illetve a digitális pénzügyi ellenálló képességet szavatoló uniós keretrendszerre vonatkozó törvényjavaslat. A DPCS alapját 2018-ban publikált FinTech cselekvési tervük képezte, de a munkába bevonták az európai szabályozó hatóságokat, és 2020 elején különböző rendezvényeken vonták be az érintetteket.
A bizottság szerint a szabályozás kulcsfontosságú az Európai Unió gazdaságának talpra állításában.
A szabályok biztonságosabbá és digitális világ felé barátságosabbá alakításával a Bizottság szeretné megtámogatni az EU pénzügyi szektorának felelősségteljes megújítását, különösen a nagyon innovatív startup vállalkozásokat, miközben elhárítja a befektetők védelmével, a pénzmosással és kiberbűnözéssel összefüggő veszélyeket
– fogalmaztak.
A javaslatcsomag múlt héten kiszivárgott változatát a Policito politikai blog közölte. Ebből kiderült, hogy külön kitérnek az úgynevezett stablecoinokra, amelyeknek árfolyama valamely külső tényezőhöz (például az amerikai dollár árfolyamához vagy valamilyen algoritmushoz) rögzített. A bizottság javaslata szerint ezek a jövőben nagyon népszerűvé válhatnak, és pénzügyi manipulációval kapcsolatos potenciáljuk miatt fontos a szabályozásuk.
Az EB tiltaná például a kibocsátó által fizetett kamatot. A stablecoin kibocsátóknak emellett 5 millió eurós főösszegnél kellene a nemzeti hatóságnál engedélyt kérniük.
A kriptovaluta eszközöket kibocsátókra kötelező adatszolgáltatási és közzétételi előírások vonatkoznak majd, ezeket az Európai Bankhatóság és a nemzeti felügyeleti szervek közösen ellenőriznék. A kis- és középvállalkozások azonban egymillió eurónál kisebb kibocsátás esetén mentesülnek ez alól. A javaslat szerint ezt azért tennék lehetővé, hogy
„az elvárások összhangban legyenek a kockázatokkal”.
A csomag részeként az Európai Blokklánc Partnerség vezetésével 2022-től elindítanának egy közös európai digitális tesztkörnyezetet, amelyben a törvényhozók és a cégek közösen kísérletezhetnének a különböző szabályozások gyakorlati működésével és hatásaival. A tesztkörnyezetben az adathordozás, a cégek közötti adatcsere, a digitális identitás és különböző gazdasági szektorok, például az energiaipar igényeinek részleteit csiszolnák. Magyarország 2019 februárja óta tagja az Európai Blokklánc Partnerségnek.
A Bizottság által közzétett javaslat többször is változhat, mielőtt és miközben az Európa Tanács és az Európai Parlament elé kerül.
(Borítókép: Marijan Murat / picture alliance / Getty Images)