Az Európai Űrügynökség szondája, a Mars Express újabb mérései szerint a bolygó déli sarka alatt másfél kilométeres mélységben több sós vizű tó található. A marsi élet létezésének és megtalálásának esélyei nagyot nőttek, de kétségek továbbra is vannak.
A Marsról ismert, hogy a múltban vizes bolygó volt. Korábbi kutatások már felfedezték folyékony víz nyomait, azonban ez az első eredmény, amely konkrét folyékony víz jelenlétét igazolja.
A Mars Express 2003-ban állt pályára a Mars körül, és tizenhet éve szolgáltat adatokat, amíg működik, küldetését meghosszabbítják, legutóbbi 2018-ban indult kutatási program az idén ér véget.
Az európai szonda 2012 májusa és 2015 decembere között 29 radaros vizsgálatot végzett a MARSIS nevű fedélzeti eszközzel, lényegében radarral. A most publikált kutatás további 134 újabb mérés alapján, új jelfeldolgozási módszerrel vizsgálta az Ultimi Scopuli nevű régió jégrétege alatt található képződményt.
Azonosítottuk ugyanezt a központi tavat, és találtunk további hármat körülötte
– mondta Elene Pettinelli, a Római Egyetem munkatársa, a tanulmány egyik szerzője. Az először 2018-ban látott tó 20 × 30 kilométeres, a körülötte elhelyezkedő kisebbek pár kilométer átmérőjűek.
A földi Antarktiszon a hetvenes években fedezték fel az első felszín alatti tavakat, amelyekből közel 400 ismert. A legnagyobb a Vosztok-tó, amely 240 kilométer hosszú, 50 kilométer széles és több száz méter mély, s 4 kilométerrel a felszín alatt helyezkedik el. A tó a felszíntől több millió éve elzártan létezik, ezért a Naprendszer ismert jeges holdjain – a Jupiter körül keringő Europán vagy a Szaturnusz körül keringő Enceladuson – található felszín alatti vizekben fellelhető élet analógjának tekintik.
Ez a víz az ESA munkatársai szerint nagy valószínűséggel erősen sós – ami valamelyest magyarázná, miért nem fagyott meg. Tudományos különvélemények valószínűsítik, hogy a Mars magjának hője és a sótartalom nem elegendő a víz folyékonyan tartásához, ezért a felfedezett tó a valóságban inkább valamilyen kásás latyak lehet.
A marsi élet létezésével kapcsolatos lelkesedést árnyalja, hogy az élet a földi óceánok sókoncentrációjának mintegy hússzorosánál többet nem visel el. Az élethez továbbá energia szükséges, ez származhat a víz és kőzetek kémiai reakciójából, vagy vulkanikus tevékenységből – ezekről azonban semmit sem tudunk.
A témával kapcsolatos újabb eredményeket a kínai Tianwen–1 küldetés hozhat, amely 2021 februárjában érkezik a vörös bolygóhoz, és amellett, hogy a felszínre is indít szondát, szintén képes lesz felszín alatti radarméréseket végezni, 400 kilométeres magasságból.