Harvey J. Alter, Michael Houghton és Charles M. Rice a hatalmas elismerést azért kapták, mert kiemelkedő mértékben járultak hozzá a vér útján terjedő hepatitis elleni küzdelemhez.
A norvég Nobel-bizottság a díjat a stockholmi Karolinska Intézetben adta át a három kutatónak.
A trió „döntő mértékben járult hozzá a vér által terjedő hepatitis elleni küzdelemhez, mely egy agresszív, cirrhózist (zsírmájat) és májrákot okozó súlyos, globális egészségügyi probléma
–közölte a bizottság Twitteren.
Az amerikai Harvey J. Alter volt az első, aki kimutatta, hogy a vérátömlesztés által fertőző hepatitist egy korábban ismeretlen vírus okozza. A brit Michael Houghton új stratégiával izolálta a vírus genomját. A felfedezés végső bizonyítékát az amerikai Charles M. Rice szolgáltatta, aki bebizonyította, hogy a hepatitis C-vírus önmagában is képes hepatitist okozni.
A világ egyik legrangosabb tudományos díja 10 millió koronás jutalommal jár (342 millió forint). Összegét az infláció ellensúlyozása érdekében nemrégiben emelték.
A hepatitis szó a görög eredetű szó, a máj, „hepar” és a gyulladást jelentő „-itis” tagokból áll, szó szerint májgyulladást jelent. A hepatitist több kórokozó is okozhatja, azonban legtöbbször vírusfertőzés következtében alakul ki. A hepatitis C egy RNS-vírus, mely gyakran a krónikus májgyulladás okozója is. A gyulladás véglegesen és súlyosan károsítja a májsejteket, feladatát a máj egy idő után így képtelen ellátni.
Májzsugor, később májrák alakulhat ki.
A szakirodalom szerint nem egyértelmű, hogy a vírusnak van-e direkt rákkeltő hatása, de nagy valószínűséggel igen. Ha a májsejtek pusztulása már olyan mértékű, hogy a szerv méregtelenítő és fehérjeképző (albumin, alvadási faktorok) feladatát nem tudja ellátni, az a beteg halálát jelenti. Fontos, hogy a hepatitis C-vírus nem csak a májsejtekben szaporodik, és nem csak a máj sejtjeit támadja: a nyiroksejteket, izom-, bőr- és vesesejteket is fertőzi.
A WHO adatai szerint 170 millió fertőzöttről tudnak világszerte. Afrika, a Földközi-tenger keleti medencéje és a csendes-óceáni szigetek különösen érintettek. Az Európai Unióban mintegy ötmillió fertőzött él, de 80 százalékuk valószínűleg csak hordozó és nem beteg. Magyarországon a vírushordozók aránya 0,7–1,3 százalék közé tehető, a kór felelős 2–4000 magyar beteg májzsugorának kialakulásáért és 600 hazai májrákos esetért is. A kórokozó testnedvvel, elsősorban vér útján terjed, ezért a betegek nagy százaléka kerül ki kábítószer-használók közül. Spermával és anyatejjel történt fertőzésekről is tudunk, de ez nagyon ritka. Kimutatható továbbá nyálban, izzadságban, könnyben is.
Genetikai anyagának ún. hipervariábilis régiója (folyton változó szakasza) miatt eddig nem sikerült védőoltást kifejleszteni ellene. A krónikus betegség (hat hónapon túl) orvosi segítség, gyógyszeres kezelés nélkül ritkán gyógyul meg.
Az utóbbi négy évben rendkívüli változás következett be a krónikus hepatitis C kezelésében. A betegség részlegesen gyógyíthatóvá vált. Olyan direkt vírusellenes (DAA) molekulákat fejlesztettek ki, melyek a vírus szaporodását speciálisan gátolják.
Ezek a szájon át szedhető tabletták általános vírusellenes szerekkel, interferonokkal is használhatók, de nélkülük még hatékonyabbak – az interferonmentes készítmények 98-100 százalékos gyógyuláshoz vezetnek. Nincs számottevő mellékhatásuk, nem befolyásolják a betegek életminőségét, munkavégző képességét. Sokszor a terápia időtartama is lényegesen rövidebb, segítségükkel megakadályozható a rokkantság, a végstádiumú májbetegség és a májrák kialakulása.
Kezelés hiányában a betegség azért válik krónikussá, mert az immunrendszer védekező folyamatai és az újabb és újabb vírusváltozatok folyamatos küzdelmet vívnak.
A vérvizsgálat során kimutatott HCV-antitestek jelenléte a szervezetben nem jelent védettséget a betegség ellen.
Nem egyértelmű, hogy a gyógyult hepatitis C kialakítja-e a szervezetben az immunitást.
A megelőzés a legfontosabb: biztonságos szexuális élet és a droghasználat mellőzése az első számú javaslat az orvosok egyöntetű véleménye szerint.
A vírus a fertőzést követő 2–25 hetes lappangási idő után betegít meg és okoz tüneteket, melyek az akut májgyulladás tüneteivel egyeznek meg:
Azonban a fertőzötteknek csak kevesebb mint 10 százaléka észlel tüneteket, a legtöbb esetben a betegség lappangva, a krónikus májgyulladás (hepatitis) tüneteivel kezdődik. A maradék 90 százaléknyi beteg fertőzött marad, és hat hónappal a fertőződés után krónikus májgyulladás alakul ki náluk. Ekkor a betegek mintegy ötödénél 15-20 éves távlatban májzsugorral, -gyulladással és a máj működésének fokozatos megszűnésével kell számolni, végül májrák is kialakulhat.
(Borítókép: Thomas Perlmann, a Nobel-bizottság főtitkára (j) bejelenti hogy a hepatitis C-vírus felfedezéséért Harvey J. Alter (b kivetítőn) és Charles M. Rice (j kivetítőn) amerikai, valamint Michael Houghton brit tudós (k kivetítőn) kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat 2020. október 5-én a Svéd Királyi Tudományos Akadémiának az orvosi Nobel-díj odaítéléséről döntő bizottság stockholmi sajtótájékoztatóján. Az illetékes bizottság indoklása szerint a három tudós eredményei döntő jelentőségűek voltak a vér útján terjedő májgyulladás (hepatitis) elleni küzdelemben. A hepatitis világszerte jelentős egészségi probléma, amely májzsugort és májrákot is okozhat – tették hozzá.
MTI/EPA/TT Hírügynökség/Claudio Bresciani)