Az átlaghőmérséklet világszerte magasabb volt, mint tavaly szeptemberben. Nyugat Európától Észak-Szibérián keresztül Ausztráliáig a föld minden kontinensén különösen meleg volt az idei vénasszonyok nyara. 

A bejelentést a Kopernikusz Szolgálat (Copernicus) tette, amely az Európai Unió egyik klímaváltozást figyelő szervezete. Az ügynökség műholdas megfigyelései már 1979 óta szolgáltatnak fontos információkat, míg az adatok 1981 óta elérhetők. 

Az idei szeptemberi érték pedig 0,05 Celsius-fokkal volt melegebb, mint a tavalyi. 

A Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) is havonta közöl hőmérsékleti adatokat, amelyek egy héttel a Copernicus adatai után érkeznek.

„Hiába különbözők a két jelentés részletei, ugyanarra a konklúzióra jutnak: a globális hőmérsékletek továbbra is emelkedik” – mondta Ahira Sánchez-Lugo, a NOAA egyik kutatója.

A NOAA számításai szerint 99,9 százalék esély van arra, hogy az idei lesz a legmelegebb év átlaghőmérséklet terén. Az egyetlen tényező, amely ezt befolyásolhatja, a La Niña (kislány) névre keresztelt éghajlati anomália. 

A La Niña szokatlanul alacsony légnyomással jelentkezik Délkelet-Ázsiában, Ausztrália csapadékosabb vidékein és a Csendes-óceán nyugati medencéje fölött. Intenzív monszunesőket okoz, amelyek mellett megjelennek az áradások és egyéb természeti katasztrófák. A La Niña a dél-amerikai partvidéken aszállyal jár, az Atlanti-óceán északi medencéjében pedig erősíti a hurrikántevékenységet, illetve a tájfunokat a Csendes-óceán nyugati medencéjében. 

Az előző hatások mellett, míg Dél-Amerikában szárazságot és felmelegedést, északabbra (pl. Kanadában, Alaszkában) lehűléseket hoz. A La Niña általában télen érezteti legjobban a hatását, így van arra parányi esély, hogy északon átmenetileg megakasztja az évről évre töretlenül növekvő éves átlaghőmérsékleteket.