Ha valaki átesik egy betegségen örökre védett lesz ellene, nem?

Betegségtől függ. Bizonyos vírusfertőzéseket nyomán egész életen át tartó immunitás alakul ki, ilyen például a himlő. Más esetekben nem. 

Min múlik a védettség?

Az antitesteken. A szervezet megtanul védekezni egy adott betolakodó ellen. Az antitestek az ismert vírussal végeznek. Bizonyos vírusok azonban könnyen megváltoznak, mutálódnak. Az influenza is ilyen, ezért készülnek hozzá évről évre új oltások. A gyermekbénulás ezzel szemben alig változik, ezért sikerült felszámolni.

Az antitestek örökké tartanak?

Nem. A kanyaró elleni antitestek száma 200 év alatt feleződik az emberi testben, a himlőé 50 év után, a tetanusz 11 év után. Ezért léteznek emlékeztető oltások. Az immunrendszer egyébként sokkal könnyebben jegyez meg olyan támadókat, amelyek felszínén szabályos motívumban ismétlődnek a fehérjék, mint a rendszertelen aszimmetrikus felületű anyagokat. 

Védett lesz, aki átesik a koronavíruson?

Nem. Sok olyan eset ismert, amikor valaki újrafertőződött.

De könnyebb a betegség annak, aki már volt koronavírusos, ugye?

Nem feltétlenül. Sok újrafertőződés tünetmentes, így statisztikailag nehéz megmondani milyen arányban vannak olyanok, akiknél rosszabb a második fertőzés. Ettől függetlenül tény, hogy több olyan eset ismert, amiben valaki először lábon kihordta a vírust, második alkalommal azonban kórházba került.

Miért?

Egyelőre ismeretlen okból a szervezet a koronavírusok esetében különösen hamar elfelejti az antitest választ. A nyolcvanas években Kenyában végzett különböző koronavírus fajokat vizsgáló kutatásban volt olyan résztvevő, aki négyszer is megfertőződött. Az újrafertőződések között átlagosan két-három hónap telt el, ugyanilyen periódusok mutatkoznak a COVID-19 esetében is.

Ez rossz hír a vakcinafejlesztőknek?

Igen. Nem kizárt ugyanis, hogy a vírus sok ismert szövődménye mellett az immunmemóriát is támadja. Eddig a kanyaróról volt ismert, hogy a immunválasz „feljegyzésében” szerepet játszó úgynevezett B sejteket célozza. Így kérdéses, hogy ha elkészül, meddig véd majd egy koronavírus elleni oltás. A szakemberek szerint azonban nem ez a fontos, hanem az, hogy egy rövid ideig védő vakcina is sokkal jobb, mint a semmi.

Mi a helyzet a nyájimmunitással?

Olyan, úgy tűnik, nem lesz.

Bocs, egyáltalán mi az a nyájimmunitás?

Az a jelenség amikor egy csoport egy része fertőzés vagy oltás útján immúnissá válik egy betegségre, így annak terjedése egy szint felett megáll és gyakorlatilag az egész csoport immúnissá válik. A nyájimmunitás a fertőzési potenciáltól függ: a COVID esetében a lakosság 70 százalékának immunitása esetén a maradék 30 százalékkal együtt mindenki védett lenne. Ez lett volna svéd védekezési modell mögötti ráció, de mint a fentiekből már kiderült a koronavírust követő immunitás és vele együtt a nyájimmunitás is hónapok alatt elillan. A svédek egyébként utóbb közölték, hogy ők soha nem mondtak olyat, hogy nyájimmunitásra bazíroznak. A lényeg ugyanaz: tömegként sem tudjuk lerázni a kórt.

(Borítókép: Egy beteg a koronavírussal fertőzöttek fogadására kialakított osztályon a fővárosi Szent László Kórházban 2020. május 8-án. Fotó: Árvai Károly/kormany.hu / MTI)