Minden idők egyik legkomolyabb jogi összecsapása zajlik augusztus közepe óta az iPhone-t gyártó Apple és Fortnite-ot jegyző Epic Games között. A tét a játék Apple termékeken való további – egyre esélytelenebb - megjelenése, az ok pedig – mi más is lenne: a pénz.
Amikor az Epic Games kiadta a Fortnite frissített verzióját, amely megkerülte az Apple App Store és a Google Play fizetési lehetőségeit, kemény harc indult a két hatalmas vállalat között. Nem tartott sokáig, amíg az Apple eltávolította a játékot az üzletéből, és az Epic azonnal visszalőtt egy animációs klippel, amely parodizálta az Apple ikonikus „1984” reklámfilmjét, és nem sokkal később pert indított. Az ügy természetesen az Apple által tegnap bejelentett iPhone 12-vel sem zárult le, sőt, az Apple részéről egyfajta tromfként is felfogható egy másik rendkívül népszerű játék: a League of Legends Wild Rift (lényegében a League of Legends mobilos verziója) tegnapi, Apple platformokra való bejelentése. No de ne szaladjunk ennyire előre, vizsgáljuk meg, pontosan milyen küzdő felekről beszélünk és miért harcolnak ebben az újkori „ringben”.
Az Epic Games neve a régi motoros kockajátékosok számára ismerős lehet: az 1991-ben alakult cég a kilencvenes években olyan shareware kategóriájú videójátékok fejlesztésével foglalkozott, mint az Epic Pinball, a Jazz Jackrabbit, majd 1998-ban ők készítették el az Unreal című játékot, amely nemcsak amiatt érdekes, mert a későbbi „spin-off” részek révén (Unreal Tournament I.-III.) forradalmasította és iszonyúan népszerűvé tette a többjátékos szoftverek műfaját, hanem egyben az alapját képezte az Unreal grafikus motornak, amelynek újabb és újabb verziói az alapját képeztek sikerjátékok tömegeinek. Az Unreal Games kapcsán még érdemes megjegyezni az Epic szintén iszonyúan népszerű Gears of War-sorozatát, amely napjainkban is a Microsoft Xboxjára készült egyik legnépszerűbb exkluzív brand. Az igazán átütő sikert azonban mégis egy eleinte eléggé vakvágánynak tűnő, külső nézetes akciójáték, a Fortnite hozta. Végül ott az Epic Games következő ambiciózus projektje, az Epic Games Store nevű webáruházuk, ami a Steam kvázi egyeduralmát próbálja letörni.
A Fortnite fejlesztése már 2011-ben elkezdődött, de végül csak 2017-ben jelent meg, mint egy eleinte elég semmitmondó, külső nézetes, fizetős, egyjátékos akciójáték, amelyhez csak később, még abban az évben, a PUBG című battle royale játék sikere miatt kapcsoltak hozzá egy ingyenes – szintén battle royale – játékmódot. Kicsit talán paradoxon, hogy tulajdonképpen a Fortnite Battle Royale ingyenessége húzta be játékosok tömegeit, akik eleinte egyfajta „ingyenes PUBG”-ként tekintettek a Fortnite-ra. A siker azonban rövidesen kirobbanó volt és elhomályosította a PUBG népszerűségét is.
A battle royale játékmód ötletét az azonos című japán filmből (és azok utánzataiból) merítették. Egy hatalmas szigeten játszódik, ahová repülőből ejtőernyőből kiugorva érkeznek a játékosok, majd a „csak egy maradhat!” elv alapján egymást kell kiirtaniuk. A műfajteremtő játék: a PUBG, illetve a nem sokkal utána megjelenő Fortnite után újabb és újabb klónok készültek, például a Call of Duty-sorozaton belül is. Ettől függetlenül mind a mai napig a Fortnite a legsikeresebb és legtöbbet játszott címe a battle royale műfajnak.
A Fortnite üzleti modellje erősen hasonlít az okostelefonos játékok „freemium” modelljéhez, ahol ugyan az alapjáték ingyenes, de nagyon sok mindenért, ami plusz élvezeti értéket ad a játékélményhez, már fizetni kell. A Fortnite lényegében a mikrotranzakciókkal termel pénz: különféle extra kosztümökért, skinekért és egyéb, a játékban való sikerességet nem befolyásoló pluszokért lehet benne fizetni. Ezen felül még az ún. Battle Pass rendszert is meg lehet vásárolni, amely 9.5 dollárba kerül egy negyedévre – ezért cserébe extra térképrészleteket is lehet például venni. Hogy mekkora siker ez az üzleti modell, azt jól mutatja, hogy a Fortnite már több mint kétmilliárd dollárt hozott a 125 milliós aktív játékosán.
Az eleinte PC-re, PS4-re és Xbox One-ra megjelenő játék fokozatosan hódította meg a többi platformot: Nintendo Switch-en (a japán cég hibrid konzolján), és két főbb okostelefon rendszeren: Androidon és Apple iPhone-on (és persze Mac-en is) is tiszteletét tette. A játék jellegéből adódóan, PC mellett mégis okostelefonokon hódította meg igazán a gémereket, különös tekintettel az iPhone-okra.
Ahogy a bevezetőnkben említettük: az Epic Games nem nézte jó szemmel, hogy az Apple igencsak tekintélyes sápot (30 százalékot) vesz le bármilyen, az Apple App Store-ba felkerült játék bevételeiből. (Az Epic Games egyébként nem csak egyszerű „kapzsiságból”, vagy pénzügyi megfontolásból nem szívleli az ilyen szerintük indokolatlanul magas részesedést, hanem üzleti elveikkel is ellenkezik ez a mentalitás, nem véletlen, hogy a Steammel szemben is azt az álláspontot képviselik, hogy az általuk forgalmazott, vagyis az az Epic Games Store-ban megvásárolható játékokért jóval kevesebb jutalékot kérnek a fejlesztőktől, mint a szintén 30 százalékos jutalékkal dolgozó Steam és ezért is került át hozzájuk exkluzívan jó pár játék franchise.) Az Epic elgondolását pedig tett követte: az augusztus 13-án frissített verziójukban egy az egyben megkerülték az Apple, illetve a Google Play fizetési rendszerét is, oly módon, hogy a „V-Buck” elnevezésű virtuális pénznemet az áruházon kívül értékesítették, így megkerülték, hogy fizetni kelljen a két webáruházban való jelenlétért. Az Apple App Store azonnal visszavágott: még aznap kivágták a Fortnite-ot az App Store-ból. Ezt rövidesen követte a Google és szintén leszedték a játékot a Google Play kínálatából.
Az Epic először „viccesre” próbálta venni a dolgot: a Fortnite-on keresztül megjelent egy videó, amelyben a játék „szembeszáll az Apple monopóliumával”, méghozzá nem is akárhogyan: az Apple legendás Macintosh 1984-es reklámját parodizálta egy feltűnően hasonló videóval:
A videó részben tisztelgés is Orwell regénye, az 1984 (és egyben a belőle készült film) előtt, a Nagy Testvért itt azonban egy hatalmas beszélő alma helyettesíti, harapásnyommal és féreggel a belsejében, amely éppen tömegek agyát kívánja átmosni. A videó még a Fortnite-ban is megtekinthető volt, s egy direkt üzenettel zárul, amely egyenesen az „App Store monopóliumát” támadja.
Az Epic az „üzengetés” mellett persze jogi útra is terelte az ügyet és először a Google-t, majd az Apple-t perelte be.
A jogi csetepaté (mely még most is tart) egyre csúnyább fordulatokat vett: az Apple konkrétan el akarta venni az Epic hozzáférését a saját Apple fejlesztői fiókjukhoz, így az Unreal Engine hozzáférésüket is elveszítették volna, amelyen keresztül nem csak maga az Epic, hanem sok más játékfejlesztő cég sem tudta volna tovább fejleszteni a saját játékmotorját. Ilyen cég volt például a Microsoft, amely azt állította, hogy az Xbox One-ra és PC-re megjelenő Forza Motorsport és Forza Horizon sorozataikat sem tudták volna frissíteni, ha az Apple ténylegesen blokkolja az Epic fejlesztői fiókját. A bíróság végül az Unreal Engine kérdésében az Epic javára ítélt (megtiltotta az Apple-nek, hogy blokkolja az Unreal Engine fiókot), ez azonban a Fortnite-ot nem védte meg.
Nyilvánvaló, hogy itt már nem csak a Fortnite-ról és az Epic/Apple/Google ügyéről van szó, hanem az egész Store rendszerről. Ha az Apple és a Google engednek, akkor azzal egész eddigi jutalékos rendszer alapjaiban rendül meg, így nem csak a Fortnite részesedéseitől esik el a két hatalmas multi, hanem megindulhat a lavina és az összes többi iOS-ra és Androidra fejlesztő cég is követelni kezdi, hogy akkor nekik se kelljen 30%-ot fizetni.
Hogy egy kicsit lássuk az arányokat és jobban megértsük az Epic perspektíváját is, érdemes megnézni a konkrét számokat. Az Apple szerint a játékot több, mint 130 millióan töltötték le, ezzel több mint 550 millió dollárt generáltak az Epic-nek és ők ezért „mindössze” 99 dollár éves díjat és 30%-ot kértek az eladásokból. Ez nem hangzik annyira szörnyűnek, ugye? Viszonta kis számolás után kiderülhet, hogy ez a konkrét összeg, ami az Apple markát üti, 165 millió dollár (2020 őszi árfolyamon mintegy ötvenmilliárd forint), mindezt úgy, hogy egyetlen sor kódot sem kellett írniuk és nulla kreatív munkát végeztek a Fortnite-tal kapcsolatban.
Bár – ahogy fent említettük – egy október 9-ei ítélet alapján az Unreal Engine blokkolását a bíróság megtiltotta az Apple-nek, ugyanakkor a Fortnite esetében nem kötelezte az Apple-t, hogy visszavegye a játékot az online áruházába. Ez egyben azt is jelenti, hogy ha netán az Epic Games a jövőben újabb játékot fejlesztene okostelefonra, akkor azt sem tudja rá megjelentetni.
Az Apple hozzáállását jellemzi, hogy a tegnapi iPhone 12-es prezentáción bemutatták a League of Legends: Wild Rift című iOS-ra új címként megjelenő játékot, amelyet a gémer sajtóban már úgy aposztrofálnak, mint a Fortnite nagy leváltóját – legalábbis a népszerűség terén, hiszen nyilván két teljesen különböző műfajú játékról van szó. Természetesen a másik opció a jó öreg PUBG, az első battle royale cím, amelynek népszerűsége ugyan némileg már megkopott, de a „ha ló nincs, jó a szamár is” alapon elképzelhető, hogy ha a Fortnite rajongókat nem is, de a nagyobb tömegeket kárpótolhatják ezzel.
Az ügynek koránt sincs vége de további fordulatok várhatóak a nagyok egymás közötti versengése miatt és legfőként azért, mert nagyon gyülekeznek a jogalkotói hatalom sötét fellegei az Apple, Google, Facebook és Amazon platform monopóliumai és az ebből származó piaci erőfölénnyel visszaélő üzleti gyakorlataik miatt.