Egy új tanulmány nagy regionális megosztottságot tár fel a mesterséges intelligencia kockázatainak mértékéről. A megkérdezettek Latin-Amerikában és a Karib-térségben aggódnak leginkább, Kelet-Ázsiában pedig a legkevésbé.
Régiónként és nemzetenként is nagyon eltérők azok a vélemények, amelyek a mesterséges intelligencia (MI) döntéshozatalban történő felhasználására, illetve annak kockázataira és előnyeire vonatkoznak. Legalábbis ez derült ki az Oxfordi Bizottság mesterséges intelligenciával és vezetéssel foglalkozó bizottsága kutatásának eredményeiből, miután elemezték a 142 ország 154 195 válaszadójától összegyűjtött adatokat.
Az egyik kérdésben arról faggatták a válaszadókat, hogy a mesterséges intelligencia által vezérelt „gondolkodni és döntéseket hozni képes gépek, robotok” inkább segítenek vagy ártanak-e az országukban élő embereknek az elkövetkezendő 20 évben.
Leginkább Latin-Amerikában és a Karib-térségben (mindkét esetben a válaszadók 49 százaléka) aggódnak ebben a témában, de Észak-Amerikában (47) és Európában (43) sem igazán nyugodtak a válaszadók. A legkevésbé pedig Kelet-Ázsiában (11) és Délkelet-Ázsiában (25) tartják problémásnak az MI térhódítását.
A kínai emberek különösen lelkesek az MI által nyújtott pozitívumokkal kapcsolatban. Bár a nemzetközi sajtó többször is beszámolt arról, hogy Hszi Csin-ping kormánya mesterséges intelligenciát használ a totalitárius uralom megszilárdítására, mégis úgy látszik, ezek a hírek a kínai társadalomhoz vagy nem érnek el kellő mértékben, vagy nem foglalkoztatja az embereket. Az országban mindenesetre a válaszadók csupán 9 százaléka nyilatkozta, hogy a mesterséges intelligencia leginkább káros lehet, míg 59 százalék sokkal inkább az előnyeit látja.
A tanulmány azt is feltárta, hogy a vélemények miképpen alakulnak különböző szakmánként. Az építőiparban, a gyárakban és a szolgáltatási iparágban dolgozók több mint 40 százaléka úgy ítéli meg, hogy a mesterséges intelligencia többnyire káros lehet, ami nem meglepő, hiszen ez a munkavállalói réteg tekint leginkább gyanakvással az automatizálásra.
A tanulmány szempontjából legoptimistábbak az üzletemberek vagy a kormányzati vezetők, akiknek 47 százaléka véli úgy, hogy az MI inkább hasznos lehet. Az irodai dolgozók, továbbá az olyan szakemberek, mint az orvosok vagy a mérnökök, valamint a mezőgazdasági dolgozók is nagyobb arányban viszonyultak pozitívan a mesterséges intelligenciához.
A vizsgálatot végző csoport hangsúlyozta azt is, további kutatásokra van szükség az erősen különböző vélemények kielemzéséhez, illetve érdemes még vizsgálni az informatikai környezet minőségét, vagy a kulturális és társadalmi intézmények jelenlétét és színvonalát is.
A kutatók még azt is megjegyezték, hogy a Covid–19-járvány alatt világszerte megnövekedett a mesterséges intelligencia felhasználása a politikai döntéshozatalban és a kormányzásban egyaránt.