Milyen élettani fegyvereket kínál az evolúciónk?
Tudjuk, hogy a D-vitamin-hiány nagymértékben növeli az esélyét a koronavírus-fertőzésnek és a hozzá kapcsolható halálozásnak, ráadásul a legújabb kutatások szerint a megfelelő dózisban és módon szedett D-vitamin 70 százalékkal csökkenti mind a fertőzés, mind pedig a halálozás valószínűségét.
A legújabb kutatások szerint a D-vitamin mellett a böjt is természetes és segítség lehet a koronavírus ellen. A hetente végzett böjt bizonyíthatóan elősegíti az autofágiát, és
bár a betegséget semmilyen formában nem gyógyítja
az immunrendszer aktiválásával fokozza a kórokozókkal szembeni ellenállóképességet.
Ugyan az immunrendszer központi szerepet játszik az új koronavírus, a SARS-CoV-2-fertőzés leküzdésében, ha a szervezet védekezése nem megfelelően szabályozott, károsodott tüdőfunkciók és halál is lehet a vége.
Az új koronavírus (SARS-CoV-2) és más koronavírusok – a SARS-CoV és a MERS-CoV – által okozott fertőzés hasonló kórélettani lefolyást mutat. A SARS-CoV-2 az angiotenzinkonvertáló enzim 2 (ACE2) receptorhoz kötődik, amit főként a tüdő léghólyagocskáinak hámsejtjei termelnek. A vírus örökítőanyaga a gazdasejtbe jutva átveszi az irányítást a sejtműködés folyamatai felett, azokat károsítja, majd elkezd sokszorozódni. A fertőzés folyamata és a sérült, elpusztult tüdősejtek helyi immunválaszt indítanak el a gyülekező immunsejtek (falósejtek: monociták és makrofágok) segítségével. A legtöbb esetben a vírusfertőzést követő immunválasz viszonylag gyorsan alábbhagy, és a betegek maradéktalanul felépülnek. Súlyos esetekben azonban a fertőzés rendkívül veszélyes szövődményeket eredményez. Ilyen a nem megfelelő immunválasz következtében kialakuló tüdőgyulladás is, melyben jellemző a gyulladásserkentő anyagok emelkedett és tartós szintje.
Az állapotot „citokinviharnak” is nevezik,
aminek következtében kiterjedt tüdőödéma, akut légzési distressz-szindróma (ARDS) és több szervi elégtelenség léphet fel. A folyamat halálos.
Vírusfertőzés során a veleszületett immunrendszer mellett a szerzett immunfolyamatok is beindulnak. Ezek az immunválaszok fokozzák a gyulladást, vagy semlegesítik a behatoló vírusokat. Bizonyos sejtek (az APC-sejtek), ilyenek például a makrofágok, a vírus felszíni mintázatát, az antigént mutatják be asegítő T-limfocitának. A nyiroksejt aktiválódik, majd több formába alakul, és elindítja az immunsejtek által közvetített és az ellenanyaggal működő immunválaszt. Az egyik T-limfocita-típus (T-killer sejt) közvetlenül pusztítja el a vírussal fertőzött sejteket, mások az ún. természetes ölősejteket aktiválják.
A védekezési folyamat során keletkeznek memória-T-sejtek is.A T-helper sejtek az úgynevezett B-limfociták plazmasejtekké alakulását is serkentik, melyek aztán koronavírus-specifikus antitesteket (főleg IgM és IgG) generálnak. Ezek az antitestek viszont megkötik és semlegesítik a SARS-CoV-2-t. A B-sejtek egy része is memóriasejtté alakul.
Sok más kórokozó (patogén) mikroorganizmushoz hasonlóan a SARS-CoV-2 is olyan mechanizmusokat fejleszt ki, amelyek segítenek számára kikerülni az immunrendszert.
Kulcsfontosságú szerepet játszik mind a veleszületett, mind a szerzett immunitás szabályozásában egy
speciális sejtfigyelő és Biztonsági rendszer, az autofágia.
Az autofágia az élővilág evolúciójának ősrégi és időtálló fejlesztése, mely egy sejten belüli emésztést végző szervecskéhez, a lizoszómához kapcsolódik.Ennek során a sejtszervecske megköti, lebontja és újrahasznosítja a nem megfelelő molekulákat és behatoló kórokozókat.
A folyamatnak azonban vannak más fontos funkciói is, melyek a sejtek túlélésével, pusztulásával, öregedésével és immunitásával függenek össze. Részt vesz a kórokozók (például vírus) immunrendszernek való bemutatásában, befolyásolja az immunrendszer gyulladásserkentő és -csökkentő anyagainak termelődését és hatását, valamint az immunsejtek működését.
Az autofágia szabályozza bizonyos immunsejtek – a T- és B-limfociták – fejlődését, túlélését és szaporodását is.
Az autofágia folyamata nélkül nem képesek megfelelően specializálódni az immunsejtek segítő, ölő és memóriasejtekké.
Definíció szerint a böjt 24 órát meghaladó teljes kalóriamegvonás.
Az autofágia stressz esetén – például fertőzés, betegség, éhezés és böjt – kiemelten fontos, mivel a makromolekulák újrafeldolgozásával szerepet játszik a sejtek tápanyagokkal és energiával való ellátásában. A folyamat központi molekulája az mTOR.
Ha tápanyagban gazdag körülmények miatt az autofágia gátlódik, a vírusfertőzés súlyossága, a kórokozók szaporodása és fertőzőképessége nő! Ha az autofágia aktív, a vírusfertőzés mértéke csökken.
Számos vírus az autofágiát gátolja, és így segíti önmaga sokszorozódását.
Egy nemrégiben végzett tanulmány igazolta, hogy az új koronavírus-fertőzés az autofágia folyamatát szinte elnyomta,és kimutatta, hogy az autofágia indukcióját célzó gyógyszeres beavatkozás hatásos lehet a fertőzés ellen.
A hetente végzett böjt – a célzott tápanyaghiány segítségével – stimulálja az autofágiát, és az immunrendszer aktiválásával csökkenti a kórokozók fertőzőképességét.
Egy Tokiói Egyetemen végzett kutatás megállapította, hogy 24–46 órán át éheztetett patkányokban szinte minden létfontosságú szervben rendkívül aktív volt az autofágia, és legyengített kórokozó hozzáadására az állatok ellenanyag-termelése megkétszereződött.
Az éhezés által kiváltott autofágia javítja a sejtek és így a szervezet stresszel – pl. vírusfertőzéssel – szembeni ellenálló képességét az anyagcsere flexibilitásán és alkalmazkodóképességén keresztül!
A kórokozók a szervezet energiáját felhasználva szaporodnak. Ha képesek vagyunk energiahiányos élethelyzethez alkalmazkodni, az fél győzelem!
Rendszeres böjt hatására csökken a szervezetszintű gyulladás, nő az inzulinérzékenység. A Tokiói Egyetem kutatói ennél is tovább mentek. Mi történik még? És ha több napon keresztül böjtölünk (éhezünk)? Hisz az ősember ezt is túl kellett, hogy élje – ha pedig neki sikerült, a módszert az evolúció megőrizte számunkra is előnyös tulajdonságként, nem? Ha három napon keresztül böjtölünk, az alábbi folyamatok mennek végbe:
Tudjuk, hogy immunhiányos vagy csökkent immunrendszeri működésű embereknél a COVID–19 tünetei és szövődményei súlyosabbak, ezért esetükben a fertőzést, illetve a halálos kimenetelt megelőző intézkedéseknek a stressztűrő képesség fokozását kell célozniuk.
Az egyetlen igazi probléma az, hogy már meglévő koronavírus-fertőzés esetén a böjt olyan tápanyaghiányt és stresszt jelent, amihez a szervezet már legtöbbször nem tud alkalmazkodni, így már beteg személyek számára az orvosok egyöntetű véleménye szerint böjt nem javasolt.
Azt is fontos tudni, hogy a böjt koronavírussal kapcsolatos pozitív élettani hatására vonatkozóan nincsenek empirikus adatok és nincs olyan kutatás, amelyben a koplalás hatékony stratégiaként szerepel.