Az Európai Népegészségügyi Szövetség (European Public Health Alliance – EPHA) most publikált jelentése szerint minden átlagos városi magyarnak 1664 eurójába, azaz mintegy 608 ezer forintjába kerülnek a légszennyezettség költségei. Számításaik alapján a harmadik legmagasabb összeg Európában, csak Románia és Luxemburg áll előz meg minket.

A három leginkább egészségkárosító légszennyező anyag (lebegő részecskék, ózon és nitrogén-dioxid) olyan károkért felel, mint az elkerülhető, korai halálozás, orvosi kezelések költsége, kiesett munkanapok és egyéb egészségügyi költségek.

Az Európai városok légszennyezésének egészségügyi költségeinek közlekedési összefüggései című tanulmány az összes uniós országot, valamint az Egyesült Királysággal, Norvégiával és Svájccal, együtt 432 várost vizsgált. Köztük négy magyar várost, Budapestet, Győrt, Debrecent és Pécs városát vizsgáltak részletesen.

A szálló por (lebegő részecskék) okozza a költségek zömét, 82,5 százalékát, ezt követi a nitrogén-dioxid (15 százalék – főként gépjármű-forgalomból származik) és az ózon (2,5 százalék). De az arányok városonként jelentősen eltérnek.

Ezek az eredmények még a Covid–19-pandémia kitörése előtti adatok alapján készültek. A költségek zömét a kialakult betegségek és a halálozás költségei teszik ki. Mivel folyamatosan nő a légszennyezettség, valamint a súlyos Covid-esetek közötti összefüggéseket alátámasztó bizonyítékok mennyisége, így ma már a számok még magasabbak lehetnek mint a tanulmányban.

(Borítókép: Füstölő kémény Salgótarjánban 2018. november 14-én. Fotó: Komka Péter / MTI)