Mi az a vegán? 

Inkább ki? A vegánság egy életfilozófia, amely nélkülöz mindent, ami nem növényi vagy növényi eredetű. Csak a növény, semmi, ami állati eredetű. Nincs tojás, nincs hús, nincs tej. Szalonna sincs! Igaz ez a ruházatra (pl. nincs bőrcipő), az evőeszközre (fakanállal esznek) és az étrendre is. A vegánok kizárólag növényi eredetű élelmiszereket fogyasztanak, a mozgalom szigorúbb követői mindezt nyersen teszik, és kihagyják élelmiszereik közül az olajos magvakat is. Az állatok élelmiszerként való elfogyasztását bűnnek tekintik, hisz az élőlény érző lény. Egyébként szerintük minden szükséges aminosavat be lehet vinni növényekből, és a növényi antioxidánsok kiemelkedőek.

Ezek szerint a vegánok nagy természetvédők is, ugye?

Ez nem vegánság kérdése. Lehet olvasni olyan oldalakat, amelyek állítják, hogy a vegán életforma környezetkímélőbb az átlagosnál, és messzemenően állatvédő, de ez nem jelenti, hogy mások ne lehetnének legalább ennyire környezettudatosak, természetszeretők és állatbarátak. Léteznek zérus ökológiai lábnyommal működő marhafarmok, ahol kutatások sora bizonyítja az állatok halálának biodiverzitás megőrzésében betöltött szerepét.

Nem lesz szorulásom a sok rosttól? 

Vannak vízben oldódó és vízben oldhatatlan rostok. A vízoldékony rostok viszonylag könnyen emészthetők (pl. a kígyóuborka meghámozva), az oldhatatlan rostok (pl. búzakorpa) beviteli mennyiségének van felső határa. Ha betartjuk a határt, nem valószínű a székrekedés, egyébként igen könnyen előfordulhat velünk.

De hát mindenhol olvasható, hogy kell a sok rost!

A nyugati étrend mellett szinte kötelező rostot fogyasztani, enélkül leállhat emésztésünk, azonban érdemes főként oldható rostokból fedezni azt. Az ember emésztőrendszerének típusa mindenevő, így a rostfogyasztással nincs baj, de elgondolkodtató, hogy legközelebbi főemlős barátaink bélrendszere sokkal hosszabb, mint a miénk, és a bélgázok folyamatos távozása mellett képesek csak növényeket fogyasztani.

Nem sok a szénhidrát?

A vegánok szerint a szénhidrát adja életük és sejtjeik energiáját, elégetett kalóriában mérik a szénhidrátbevitel mértékét. Van vegán ember, aki napi egy kilogramm szénhidrátot eszik meg, mert állítása szerint nem terheli meg az inzulint termelő hasnyálmirigyet.

Tehát ha egy csomagolt keksz dobozára V betű van rávésve, sokszor zöld színnel, lehet benne glükóz-fruktóz szirup?

Igen, a vegánság önmagában, definíció szerint nem ítéli el a hozzáadott cukrot.

Mi akkor a vegetáriánus, hús nélküli mindenevő?

Mondhatjuk. Semmilyen húst és hússzármazékot nem fogyasztanak, de minden mást igen. A csirke tojása elfogadott reggeli, a szárnyas kockázott húsa viszont a rántottának nem lehet része. Az instant kakaó és cukrozott péksütemény természetes eledel, hisz az egyetlen lényeges kikötés, hogy nincs hús. 

Rendben. A lowcarb mit jelent?

A lowcarb azt jelenti, hogy az élelmiszerben található szénhidrát mennyisége kicsi. Természeténél fogva lowcarb étel a színhús és a tojás is, de manapság már leginkább a feldolgozott élelmiszereknél, például péksüteményeknél találjuk a jelzést.

Ez ugyanaz, mint a ketogén?

Nagyon nem. A lowcarb csak arra figyel, hogy kevés legyen a szénhidrát. A ketogén étrend szerint a bevitt kalóriák 75 százaléka zsír, 20 százaléka fehérje és 5 százalék szénhidrát eredetű. Zsíros lazacból ehetünk gondolkodás nélkül, de egy barack előtt számoljunk el háromig. A ketogén étrend energiaforrása zsírból származó ketonokból áll, nem szénhidrátból, hisz a szervezet elő tudja állítani a szükséges mennyiségű cukrot a sejtek számára.

Hallottam olyat, aki csak húst eszik.

A karnivor étrendben főként zsíros húsféléket, állati zsiradékot, belsőségeket találunk, mellette kiemelt jelentőségűek a porcok, inak, velő és húsos csontok (például hosszan főzött levesnek kiváló, biztosítható vele a megfelelő kollagénbevitel). Megelőzni szeretné az emberi szervezet allergénekkel való találkozását.

Semmi növény?

Mértékkel – egyéni toleranciától függően – fogyasztható egy-két fermentált étel, ilyen a kimchi, kombucha, savanyú káposzta, kovászos uborka, almaborecet, zöldségként fejes saláta, uborka és cukkini, a szeder, eper, vörös áfonya és áfonya pedig étrendünk gyümölcsei lehetnek.

Kicsit olyan ez mint a paleo. Nem?

Nem! A paleolit étrend kutatói azokat az ételeket javasolják, amelyeket a kőkorszaki ember szerintük fogyasztott. Tiltólistán szerepelnek a gabonafélék, a hüvelyesek, a tej és tejtermékek, a hozzáadott cukor, a hidrogénezett növényi olajok és a margarin. Egyes irányzatok szerint megengedett, mások tiltják a burgonya, paprika, paradicsom és padlizsán fogyasztását (lektin- és szolanintartalmuk miatt), ahogy a kemény sajtokét (pl. parmezán) is (kazeintartalmuk miatt). Alapvetően allergénekben szegény étrend.

Vannak még más étrendek is?

Vannak. Ha kiderül egy allergiánk, „mentes” étrendet választhatunk, például gluténérzékenység esetén gluténmentes ételeket ehetünk. (Vigyázzunk, a „cukormentes” sokszor glükóz helyett fruktózt tartalmaz, ami szemfényfesztés!)  Az alacsony-FODMAP étrendben a Fermentálható Oligo-, Di- és Monoszacharidok, valamint Poliolok kis mennyisége a fontos (tehát olyan rövid láncú szénhidrátokat kerül, melyek potens allergének). Ezenkívül gyakori – főleg orvosi javaslatra – a 160 grammos diéta (160 gramm szénhidrát/nap), de máig nincs válasz rá, miért pont ennyi a szénhidrát meghatározott értéke?, valamint léteznek különleges, orvosi terápiák által előírt diéták (pl. cukorbeteg-diéta, vesebeteg-diéta). Aki meg csak a számoknak hisz, bőséggel talál magának az interneten kalóriaértékben meghatározott diétát (pl. 1500 kcal étrend). Azonban fontos hangsúlyozni, rendszeresen napi 1300 kalóriánál kevesebb fogyasztása nagyon veszélyes. Nem ugyanaz, mint a böjt.