Kutatók szerint a tobozmirigy hormonja nem csak az alvásban segít.
Régóta ismert, hogy a melatonin, más néven a „sötétség hormonja” az alvás folyamatában aktívan részt vevő anyag, amelynek számos egyéb jótékony hatása is van. Kutatók pár héttel ezelőtt több tanulmányban is megerősítették, hogy a hormonnak immunrendszeri funkciói is vannak. Noha a molekulának közvetlen védőhatása a Covid–19 ellen vélhetően nincs, állatkísérletek és humán klinikai vizsgálatok a melatonin általános
vírusellenes hatását igazolták.
A kutatók ezért erősen szorgalmazzák a melatonin kiegészítő terápiás használatát, de mindenekelőtt az alvás, és tágabb értelemben a cirkadián ritmus rendezettségének védőhatását emelik ki.
A szervezet különböző működései a nap során periodikusan zajlanak. Ilyen napi vagy más néven cirkadián (latinul circa = körül, dies = nap) ritmus jelentkezik a táplálkozás időzítésében, a testhőmérséklet változásaiban, egyes hormonok szekréciójában, valamint az alvás-ébrenlét váltakozásában is.
A napi szabályos váltakozásokért egy endogén ritmusszabályozó, „belső óra” felelős: a speciális, központi idegrendszeri idegsejt-csoportosulás az agy hipotalamusz nevezetű részében helyezkedik el. A benne lejátszódó folyamatoknak genetikailag meghatározott ritmusa mutatható ki.
Fontos ugyanakkor, hogy a külső és a belső környezeti jelek, így a nappal és éjszaka váltakozása, a környezeti hőmérséklet napszaki változásai, a táplálékhoz való hozzáférés és az étkezés, vagy annak hiánya képesek ezen belső óra jelzését felülírni, és a ritmust mélyrehatóan befolyásolják.
A jelek közül talán a legkiemelkedőbb a fény/sötétség periodikus váltakozása, amelyet a retina speciális idegsejtjei, a ganglionsejtek közvetítenek. Ezek a ganglionsejtek az általános megvilágítás szintjére érzékenyek, de leginkább a kék fényt nyelik el 480 nm-en. Innen származik az, hogy elalvás előtt másfél órával egy kékfény-szűrő szemüveg és/vagy elsötétítés jó hatással van az elalvás és az alvás folyamatára (szemben a hordozható eszközök kijelzőivel). Az ember természeti lény, a kakassal kelni és a Holddal elaludni sokszor ezért természetes vidéken.
A hormon a tobozmirigyben (corpus pineale) választódik el és kerül a vérbe; plazmaszintje jelentős napszaki ingadozást mutat, éjjel a legmagasabb és délután a legalacsonyabb. A melatonin termelését és elválasztását a már említett agyi központ vezérli: a pálya a köztiagy, a gerincvelő és szimpatikus hatású idegsejtek között húzódik.
Ha a melatonin sötétben termelődik és az alvást segíti elő, mi pörget minket egész nap?
Létezik egy, a melatoninnal ellentétes hatású hormon, amely fény esetében szinte azonnal termelődni kezd: a molekula egy koleszterinszármazék, a kortizol. Ez a szteroidvegyület normális mennyiségben a napi aktivitás elengedhetetlen mozgatórugója, együttműködik az adrenalinnal és a dopaminnal is.
Fontos megemlíteni két nagyon lényeges hormont, melyek nagyon szoros kapcsolatban állnak a melatoninnal: a ghrelin és a leptin. A ghrelin, más néven „éhséghormon”, üres gyomor esetén termelődik, és az agyban (valamint lokálisan az emésztőrendszerben) kiváltja az éhségérzetet. Ha nem alszunk megfelelően és eleget, ghrelintermelésünk fokozódik: ez a testsúly növekedésével, hosszú távon inzulinrezisztencia és cukorbetegség kialakulásával járhat.
Erős hormonális összeköttetés van a melatonin és a leptin között is. A molekula másik neve „jóllakottsági hormon”: a zsírszövet termeli az éhségérzet csökkentése és a teltségérzet kialakulása érdekében. Ha alvásunk rendezett, leptinszintünk éjszaka fokozottabb, a rendezetlen alvás viszont csökkenti a termelődését. A rendezetlen alvás így vezet nassoláshoz.
Felmerülhet egy jogos kérdés: ha a melatonin, a kortizol, a leptin és ghrelin hormonok mind-mind a biológiailag meghatározott napszaki ritmusnak megfelelően termelődnek, mikor érdemes enni?
Számos kutatásnak van erre sokféle válasza, azonban az alváskutatók döntő többsége szerint, egészséges és nem funkcionális esetben ezt leginkább a melatonin határozza meg. Így
akkor érdemes táplálkozni, amikor melatoninszintünk a legalacsonyabb
– vagyis délutántól estig.
A vírusok világszerte sok millió ember haláláért felelősek, csak az új koronavírus fertőzése következtében eddig a pillanatig 1,2 millió ember hunyt el. Mivel emelkedik a fertőzöttek és az elhunytak száma is, a vakcinafejlesztéssel kapcsolatos kutatások is sebességet váltottak. Ugyan még hatásos oltóanyag nem létezik a SARS-CoV-2 ellen, vannak ígéretes, immunrendszert segítő étrend-kiegészítők, potenciális növényi hatóanyagok, és a kutatók úgy vélik, a hormonrendszer, így a melatonin is támogatást jelenthet a vírusok támadása ellen. A tudósok megállapították, hogy a melatonin:
A melatonin használata előnyös lehet a kritikus állapotú betegek esetében is: segíti az érzéstelenítést és az altatást (pl. műtét alatt), csökkenti az izgatottság és a pánik mértékét, rendkívül gyorsan képes a klinikai körülmények között lévő betegek alvásminőségét javítani. A hormon fentebb felsorolt előnyös tulajdonságai megerősítik a feltételezést, hogy a melatonin a Covid–19-betegek számára új terápiás segítséget jelenthet.