Hétfőn lesz húsz éve, hogy az első űrhajósok a Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetére léptek.
Amikor az első legénység megérkezett 2000. november 2-án, az ISS mindössze három apró, zsúfolt helyiségből állt – írja az MTI.
Húsz évvel és 241 látogatóval később az alacsony Föld körüli pályán keringő létesítmény már egy kilátótoronnyal, másfél tucat lakható helyiséggel, három vécével bővült.
Eddig tizenkilenc ország űrhajósai, illetve űrturisták is felkeresték a létesítményt.
AZ ELSŐ SZEMÉLYZET BILL SHEPHERD AMERIKAI, VALAMINT SZERGEJ KRIKALEV ÉS JURIJ GIDZENKO OROSZ ŰRHAJÓSOK SZEMÉLYÉBEN 2000. OKTÓBER 31-ÉN INDULT KAZAHSZTÁNBÓL AZ ISS-RE.
Két nappal később a zsilipet megnyitva megtapsolták a jeles eseményt.
Shepherd, aki az űrállomás parancsnokaként szolgált, egy hajó fedélzetén zajló élethez hasonlította benyomásait. A körülmények pedig jobbára kezdetlegesek voltak a maihoz viszonyítva.
Minden nap újabb kihívásokkal jelentkezett
– idézte fel emlékeit Shepherd az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) egyik nemrég tartott panelbeszélgetésén. Krikalev hozzátette:
Órákat vettek igénybe az új űrállomáson a beszerelések és a javítások, amik a Földön mindössze perceket igényeltek volna.
Az orosz űrhajós elmondta, hogy elsőként a világítást kapcsolták fel a sötétbe burkolózó űrállomáson. Mint mondta, ez nagyon emlékezetes volt. Aztán vizet melegítettek, és bekapcsolták a vécét.
Most már tudunk itt élni. Van fény, meleg víz és egy toalett
– idézte fel amerikai parancsnokának akkori szavait Gidzenko.
Ami a kényelmi szolgáltatásokat illeti, az űrhajósok manapság szinte álladó kapcsolatban vannak a houstoni és a Moszkva melletti földi irányítással, és egy internetes telefonjuk is van személyes használatra. Az első legénység ezzel ellentétben csak szórványos kapcsolatot tudott tartani többórás szünetekkel és – Shepherd szerint – néha ellentmondásos utasításokkal.
Az első legénység Alphának keresztelte el új otthonát, de a név nem ragadt meg.
Az ISS azóta egy majdnem focipálya méretű létesítménnyé nőtte ki magát 13 kilométer hosszú elektromos vezetékrendszerrel, egy hektár területnyi napelemmel és három csúcstechnológiájú laboratóriummal.
Ez ötszáz tonna, ami az űrben kering, és aminek alkotóelemei sosem érintkeztek egymással, míg fel nem vitték és össze nem csavarozták őket
– mondta Shepherd az AP amerikai hírügynökségnek. Hozzáfűzte:
És mindez húsz éve nagyobb gondok nélkül működik.
A 71 éves Shepherd már régen visszavonult a NASA-tól, és jelenleg a virginiai Virginia Beachben él. A 62 éves Krikalev és az 58 éves Gidzenko még az orosz űrkutatási hivatalnál szolgálnak, legutóbb október közepén működtek közre a 64. legénység felkészítésében.
Az ISS első modulját 22 éve, 1998. november 20-án indították Bajkonurból. A NASA és partnerszervezetei szerint a Föld felszínétől mintegy 400 kilométeres magasságban keringő űrállomás még több évig szolgálhat.
Ugyanakkor manapság a NASA leginkább az űrszemét jelentette – egyre fokozódó – veszélytől tart. Csak idén az ISS-nek háromszor kellett pályát módosítania, hogy elkerüljön egy lehetséges ütközést a pályáját keresztező hulladékkal.
Jelenleg is háromfős legénység lát el szolgálatot az űrállomás fedélzetén: Szergej Rizskov és Szergej Kudj-Szvercskov orosz, illetve Kate Rubins amerikai asztronauta. Az AP szerint egy különleges vacsorával fogják megünnepelni a hétfői évfordulót a Földre tekintve, felidézve az előttük szolgáló legénységeket, különösen az elsőt.
Novemberben négy űrhajós (három amerikai és egy japán asztronauta) keresi fel a Nemzetközi Űrállomást. A SpaceX űrkutatási magánvállalat Crew Dragon űrhajójával érkeznek.
(Borítókép: ISS-ről készült kép 2011-ben. Fotó: NASA / Getty Images Hungary)