Az észak-írországi Armagh Obszervatórium és Planetáriumban (AOP) dolgozó olasz, bolgár és amerikai csillagászokból álló csapat a Mars trójai csoportját vizsgálva bukkant a különös objektumra. Trójai csoportnak azokat az aszteroidákat nevezik, amelyek pályája egy bolygó körül Lagrange-pontoknak nevezett gravitációs nyugvópontokon stabilizálódik. 

Ezek az égitestek a bolygóval együtt mozogva követik azt, és azért tartanak számot komoly tudományos érdeklődésre, mert hátramaradt anyagként a Naprendszer történetének egy korábbi korszakát lehet megismerni általuk. Több ezer trójai csoporthoz tartozó aszteroida ismert.

A nemzetközi csapat az Európai Déli Obeszervatórium chilei VLT-re épített X-Shooter nevű spektrográfjával vizsgálta a (101429)1198 VF31 nevű Mars trójai csoportjához tartozó aszteroidát. A korábbi mérések alapján anyagát tekintve közönséges kondrit meteoritnak gondolták a 101429-et, a VLT (Nagyon Nagy Teleszkóp) azonban sokkal jobb minőségű méréseket készített. Meglepetésükre a kiderült, hogy a aszteroida a Holdhoz megszólalásig hasonló.

Sok olyan spektrum van, ami nem sokban különbözik a Holdétól, de ha alaposabba megnézzük, feltűnnek a különbségek. Ez az adott aszteroida azonban gyakorlatilag azonos a kráterek belsejében és hegyeken felbukkanó holdi alapkőzettel.

– mutatott rá dr. Galin Borisov, a spektroszkópos mérés végző kutató.

Mozgalmas múlt

A lehetséges magyarázatok egyike, hogy a 101429 egy teljesen közönséges aszteroida, amely a napszél millió éves hatása nyomán vált a holdi kőzethez hasonlóvá. A másik lehetőség, hogy azért olyan amilyen, mert a Hold egy darabja.

A korai Naprendszer nagyon más volt, mint a mai. Az újonnan létrejött bolygók közötti űr tele volt törmelékkel. A Holdba és a bolygókba folyamatosan kisbolygók ütköztek. Az egyik ilyenből származó szilánk érhette el a Mars pályáját.

– magyarázza dr. Apostolos Christou, az AOP munkatársa. A harmadik lehetőség, hogy az égitest magáról a Marsot ért becsapódásból származik, összetétele piroxénben gazdag, azonban nem illik az ismert marsi aszteroidák sorába, amelyek a bolygó kérgében található olivinből állnak.

A történet szempontjából a Föld trójai csoportjának megismerése lenne a legérdekesebb, ezeket azonban nemcsak felderíteni, de megfigyelni is nehéz, mivel az L2 Lagrange-pont a Nap felé néz. Ezeknek felderítése a chilei Vera C. Rubin Obszervatórium (korábbi nevén LSST) és az L2 ponton található GAIA műhold feladata lesz.