Miközben Oroszország és Kína rohamléptekkel fejleszti a saját Covid–19-vakcináját, sőt, már tömeges tesztoltásokat is végez, a nyugati világ továbbra is élesen kritizálja a szerintük veszélyes akciót. Az egyik legismertebb orvosi folyóiratban, a Lancetben most kanadai kutatók figyelmeztetnek: az oltóanyag-nacionalizmus nem írhatja felül, hogy sürgősséggel is csak olyan vakcinák használhatók, amelyeknek az előnyei meghaladják a kockázataikat.
A 2013–16-os nyugat-afrikai ebolajárvány arra késztette a WHO-t, hogy dolgozzon ki egy olyan értékelési eljárást, amellyel fel lehet gyorsítani egy oltóanyag bevezetését. Vagyis, ahelyett, hogy évekig húzódnának a különböző vizsgálatok és engedélyeztetések, a vakcina egy sürgősségi felhasználási engedéllyel forgalomba hozható és elkezdhetők a tömeges oltások.
Az Egészségügyi Világszervezet értékelési eljárása, amit nem mellesleg éppen idén januárban frissítettek, iránymutatás a nemzeti szabályozó hatóságok számára olyan esetekre, mint a mostani is, vagyis, amikor fontosabb, hogy
mielőbb gátat szabjanak egy járvány terjedésének, mint hogy minden lépést pontosan betartsanak az amúgy rendkívül szigorú oltóanyag-fejlesztési eljárásban.
A sürgősségi engedélyeztetéskor is fontos és alapvető szempont ugyanakkor – mutatnak rá a cikk szerzői –, hogy a benyújtott dokumentációk alapján az oltóanyag várható előnyei felülmúlják-e az előre látható kockázatokat.
Csakhogy az Oroszországban és Kínában jóváhagyott Covid–19-vakcinák nem követték a WHO-eljárást, és nem kaptak engedélyt eddig sürgősségi felhasználásra.
Következésképpen nem világos, hogy ezek az oltóanyagok megfelelnek-e a WHO gyártási minőségi normáinak és szabványainak, beleértve azt is, hogy az előnyök felülmúlják-e az előre látható kockázatokat. Ez a helyzet, valamint az átlátható etikai felülvizsgálat vagy felügyelet hiánya teljesen ellentétes azzal, ahogy az Ebola-vírus elleni vakcinákat sürgősségi felhasználásra engedélyezték.
A Lacetben megjelent tanulmány szerzői egy sajátos tényre is felhívják a figyelmet a koronavírus-járvány kapcsán, ez pedig az oltóanyag-nacionalizmus. Néhány országban, különösen, ahol elég sokan élnek ahhoz, hogy a lakosságuk körében elvégezzék a klinikai vizsgálatokat, a nemzeti érdekek kerülnek előtérbe, és a vakcinát elsősorban a saját állampolgáraik számára igyekeznek biztosítani. Ez viszont az elemzők szerint lehetőséget ad arra, hogy a szigorú előírásoknál lazább feltételekkel engedélyezzék a Covid–19-jelölt vakcinák sürgősségi felhasználását.
A szakértők hangsúlyozzák: az ilyen akciók mindenképpen kártékonyak, mert aláássák az oltóanyagok iránti bizalmat, és megnehezítik a globális oltási erőfeszítéseket.