Mi a helyzet most a szmoghelyzettel?

A mai 2020. november 10-i adatok szerint országszerte sokfelé rossz a levegő minősége a magas szállópor-tartalom miatt. Budapesten a következő napokban ráadásul tovább erősödhet a légszennyezettség. A Nemzeti Népegészségügyi Központ adatai szerint jelenleg egészségtelen a levegő Budapesten, Várpalotán, Putnokon, Kazincbarcikán és Sajószentpéteren. Emellett kifogásoltnak minősítették Miskolc, Salgótarján, Vác, Esztergom, Százhalombatta, Székesfehérvár, Veszprém, Ajka, Tatabánya, Győr, Sarród, Sopron, Szombathely és Pécs levegőjét.

Jó, de mi okozza a szmogot?

Többféle légszennyező anyag és többféle szmog van. Most éppen a szálló por mennyisége magas. Ez nem más, mint szilárd és/vagy cseppfolyós aeroszol (PM, particulate matter), ami finoman eloszlik a levegőben. A részecskék mérete 2 nanométertől 100 mikrométerig terjedhet. A szálló por alatt azon aeroszol részecskék halmazát értjük, amelyek hosszú ideig maradnak a levegőben.

Honnan jön a szálló por?

Legfőképpen robbanómotoros járművek kipufogógázaiból. Ezen tovább ront, ha szénnel, fával  vagy más biomasszával fűtünk. Utóbbi a külvárosokra jellemző. Budapesten inkább a közlekedés, vidéken a fűtés a nagyobb szennyező. Számottevő forrás még a kerti hulladékok, vagy az avar égetése a szabadban. Na és az ipari kibocsátás, különösen a hulladékégetők és az erőművek.

Tényleg káros?

Meglehetősen. Rendkívül egészségtelen, bizonyítottan légzőszervi megbetegedéseket okoz, ezen felül pedig közvetett formában genetikai elváltozásokat és egyéb rendellenességeket. Ha köhög, nehezen veszi a levegőt, irritálja valami a torkát, ne legyen sokat az utcán. Kisgyerekekre különösen veszélyes a határérték közeli szálló por mennyiség is. Elsősorban a 10 mikrométernél kisebb (PM10) részecskékkel van a gond, a nagyobbakat a felső légutak kiszűrik, így nem jutnak a tüdőbe. A szállópor- (PM10) szennyezettség az egyik legnagyobb környezetvédelmi probléma Magyarországon. Budapest pedig az egyik európai gócpont.

Állandóan nagy a forgalom. Hogyhogy nincs mindig szmogos helyzet?

A sűrű szállópor-szmog általában hidegebb, szélcsendes időben alakul ki. A levegő alig mozog, a szennyezés felgyülemlik a talaj közelében. Nyáron erősebb a levegő feláramlása, ez hígítja a szálló port. Ilyenkor inkább a talajközeli ózon jelenti a veszélyt. Ez is járművekből származik, és mivel az ózon erősen reagens gáz,  ez is rendkívül káros.

Mit lehet tenni ellene?

Az elektromos autók terjedése biztosan javít majd a levegő minőségén. De úgy általában segít, ha autózás helyett többet használjuk a közösségi közlekedést, vagy pattanunk kerékpárra. Bár ilyen levegőben nem biztos, hogy jó ötlet sokat bicajozni, kamionok helyett pedig szállítsunk többet vasúton.

Ezen kívül: nemcsak a számlát, hanem a légszennyezést is jelentősen csökkenthetjük, ha hőszigeteljük a házakat. Ha emellett még megújuló energiatechnológiákat, napelemet, napkollektort, vagy hőszivattyút használunk, akár meg is szüntethetünk mindenféle légszennyezést.

Kijárási korlátozás mennyire javíthat a légszennyezettségen?

A tavaszi karantén alatt, március 28. és május 17. között Budapest gépjárműforgalma munkanapokon a szokásos érték felére csökkent. Ennek hatására nemcsak a nitrogén-oxidok, a szén-monoxid, hanem az aeroszolrészecskék száma is csökkent. A szálló por (a sokáig a levegőben maradó aeroszolok) koncentrációja azonban nem változott. A mostani szmoghelyzeten úgy tűnik, nem segít egy szigorúbb korlátozás sem. Most, fűtési szezonban, ez még inkább érvényes lehet. 

És a járatsűrítés vagy az ingyenes parkolás mit okozhat?

A kevesebb autó és az intenzívebb közösségi közlekedés mindenképpen csökkenti a levegő szennyezettségét. Egy emberre számolva egy autóbusz kibocsátása töredéke az autóénak. Főleg úgy, ahogy Budapesten látjuk: a legtöbb autóban csak a sofőr utazik. Az ingyenes parkolás pedig nem feltétlenül jó ötlet. Nyilvánvalóan növeli az autózási kedvet, ami pedig a légszennyezettséget. 

Borítókép: Isza Ferenc / Index