A kínai kormány új törvényjavaslatot nyújtott be, amelynek célja országa legnagyobb internetes vállalatai hatalmának visszaszorítása monopóliumellenes és adatvédelmi irányelvek mentén.
A szabályozás szerint a szigorításokra azért van szükség, mert Pekingben
„egyre nagyobb a nyugtalanság a digitális platformok megerősödésével.”
Az új szabályok kihathatnak majd az olyan hazai technikai óriásokra, mint az Alibaba, az Ant Group és a Tencent, valamint a Meituan élelmiszer-szállítási internetes platform.
Az új szabályozást azzal párhuzamosan vezetné be a kínai kormány, hogy az EU és az Egyesült Államok is igyekszik megfékezni saját internetes óriásainak hatalmát. A kínai technológiai részvények, tegnap a javasolt rendeletek keddi közzététele után közvetlenül, meredeken zuhantak, bár a mai napon kezdenek ismét magukra találni.
A hír akkor érkezett, amikor a JD.com és az Alibaba éppen a tegnapi Szinglik Napjára (a Black Fridayhoz hasonló össznépi online vásár Kínában) készült: az éves online vásárra, amely eladások szempontjából az év legjelentősebb napja. Ez egyébként tegnap különösen jól sikerült: az Alibaba például kétszer akkora értékben értékesített, mint tavaly.
A kínai Állami Piacszabályozási Hivatal (ÁPH) 22 oldalas tervezete az első kísérlet a versenyellenes magatartás meghatározására a technológiai szektor számára.
Az új szabályok egyben megpróbálják megakadályozni az internetes techvállalatokat abban, hogy megosszák az érzékeny fogyasztói adatokat, összefogjanak a kisebb riválisok kiszorításában, és dömpingárazással okozzanak kárt a versenytársaiknak.
A szabályozás azokat a vállalatokat is célba veszi, amelyek adataik és költekezési szokásaik alapján különbözőképpen kezelik az ügyfeleiket.
Az ÁPH a hónap végéig véleményeket és visszajelzéseket kér a nyilvánosságtól a monopóliumellenes irányelvekkel kapcsolatban.
Az Alibaba és a JD.com uralja az online kiskereskedelmi piacot Kínában, együttesen a kínai e-kereskedelem nagyjából háromnegyedét. Szeptembertől az Alibaba havi 881 millió mobilfelhasználóval büszkélkedhet, ami Kína lakosságának több mint a fele.
Ami a többi céget illeti, azok sem panaszkodhatnak: az Antnak 1,3 milliárd felhasználója van, főleg Kínában, ahol az ország domináns digitális fizetési rendszerét, az Alipayt üzemelteti, a Tencent pedig ezen a téren a nagy rivális, emellett a videójáték-piacon is erőteljesen képviseltetik magukat, nemcsak saját, kínai játékfejlesztő cégekben erős befolyást szerezve, hanem olyan nyugati nagyágyúknál is, mint a Halo- és Destiny-sorozatokról elhíresült Bungie.
Globális trendről van szó egyébként: az Európai Unió például nemrég hirdetett ki trösztellenes vádakat az Amazon ellen, amelyet azzal vádolnak, hogy visszaélt piaci erejével Németországban és Franciaországban. Az Egyesült Államokban pedig nemrég kezdődött antitrösztper a Google ellen.