A koronavírus-járvány miatt tavasszal bevezetett kijárási korlátozás és a digitális oktatásra történő átállás hatással volt a videójátékozással töltött időre is: az otthonmaradásra kényszerült emberek közel 40 százaléka vallotta, hogy gyermeke, párja, lakótársa vagy ő maga többet játszott ez idő alatt.
Ezt tartalmazza a Budapest Bank legfrissebb kutatása, amely megállapítja, hogy a magyar háztartások négyötödében van videójátékra alkalmas eszköz, és jellemzően 100 ezer forint feletti összeget szán rá az, aki új eszköz vásárlását tervezi.
A megkérdezettek 82 százaléka mondta, hogy található a háztartásukban valamilyen játékkonzol, illetve videójátékra alkalmas asztali számítógép vagy laptop. Esetükben
Az eszközöket átlagosan három éve vásárolták, a válaszadók 41,9 százaléka mondta, hogy elsősorban ők használják, 34,1 százalék esetében a gyermekük, 17,7 százalékban a párjuk.
A legjellemzőbb, hogy fizikai üzletben veszik meg az eszközöket (86 százalék), de sokan választják a webshopokat (59), 30 százalék pedig használt terméket árusító oldalon vásárolt – ez utóbbi leginkább a konzolosokra jellemző. Az asztali számítógépet használók esetében a legjellemzőbb, hogy fizikai üzletben vették az eszközt (54 százalék), második helyen a webshop áll (29), míg a laptopoknál 49 százalék választotta a fizikai üzletet és 36 százalék a webshopot.
A konzolok esetében viszont már nagyobb arányban fordul elő a használt eszköz vásárlása: a PlayStationnel rendelkezők 44 százaléka fizikai üzletet preferálta, 29 százalék a használt eszközt, 24 százalék pedig a webshopot, miközben az Xboxnál a webshop és a fizikai üzlet szinte azonos arányban jelent meg (előbbit 37, utóbbit 38 százalék jelölte meg), míg a használt eszköz 23 százalékra jellemző. A Nintendo készülékek esetében 43 százalék választotta a webshopot, 29 százalék a használt termékeket árusító oldalakat, 23 százalék pedig a fizikai üzletet. Az összes eszköztípust tekintve 81 százalék használt készpénzt fizetéskor, 78 százalék betéti kártyát, míg az átutalás (15 százalék) és hitelkártya (6) használata jóval kevésbé jellemző.
A válaszadók átlagosan negyede még nem tudja, vesz-e új eszközt a következő fél évben, ötödük azonban igen, ők jellemzően laptopot vásárolnának. A Nintendo készülékek kivételével a válaszadók átlagosan az 50–150 ezer forintos árkategóriában gondolkoznak.
Az asztali számítógépet és laptopot vásárlók ötöde mondta, hogy ők 200 ezer forint feletti összeget szánnak erre a beruházásra.
Ennek egyik oka vélhetően az, hogy ez egyfelől alapvetően magasabb árkategóriájú „műfaj”, másfelől ezeket az eszközöket a videójátékozáson kívül más célra is tudják használni. A PlayStationt vásárlók közel ötöde a 150–200 ezer forint közötti kategóriát jelölte meg, ez utalhat az új generációs konzolra is, amelynek mindkét változata épp ebben az árkategóriában mozog. Az Xbox esetében érdekes, hogy ugyanannyian jelölték a 100–150 ezer forintos sávot, mint a konkurens konzol esetében. A 150–200 ezres kategóriát csak feleannyian jelölték, ugyanakkor itt valamivel magasabb az 50–100 ezer forintos sáv aránya. A konzolok esetében, aki az alacsonyabb, inkább használt készülékre jellemző árkategóriát jelölte meg, vélhetően a kutatás időpontját követő fél éven belüli Black Friday ajánlatokkal vagy karácsonyi leértékelésekkel számolt, illetve az új generációs konzolt vásárlók régi eszközei megjelenhetnek a használt termékeket árusító oldalakon.
Az új generációs konzolok (Xbox Series S/X és PlayStation 5) iránt világszerte akkora a kereslet, hogy a készletek szinte percek alatt elfogytak a kereskedőknél, és sokan vannak olyanok, akik a megjelenés napja után hetekkel jutnak hozzá az előre megrendelt konzolhoz. Az érintett válaszadók 76 százaléka mondta, hogy nem rendelte elő a készüléket, döntő többségük azért, mert csak akkor akarják beszerezni, ha már előrendelés nélkül lesz rá lehetőségük, vagy mert még nem tudják, mikor veszik meg. Érdekes, hogy 5 százalék szerint várhatóan úgyis lesz, aki a megjelenés után rögtön árulni kezdi az interneten, így inkább ezt várja ki.
Az előrendelők csak 24 százaléknyian vannak, de így is csak a felük (12 százalék) az, aki biztosan megkapja a megjelenéskor, 4 százalékuk még nem tudja, mikor veheti át, 3 százalék mondta, hogy a megjelenés után, de még év vége előtt hozzájut a visszaigazolás szerint, 5 százalék pedig már most tudja, hogy csak a jövő év eleji készletből tudnak adni neki.
A 2020-as évet az új generációs PS5 és Xbox Series novemberi megjelenésének bejelentése nagymértékben befolyásolta, a PS4- és Xbox One-eladások máris csökkentek a kivárás miatt, viszont ennek a helyzetnek a nagy nyertese a Nintendo lett, amely markáns növekedést (40 százalék) tudott felmutatni a MediaMarkt hálózatában. Ezzel lényegében Magyarország is követte a nyugat-európai trendeket, ahol már régóta a Nintendo a meghatározó gyártó a Sony után. A PS5 bejelentése után szinte azonnal óriási érdeklődés mutatkozott a konzol iránt, amely a nagyon korlátozott magyarországi darabszámok miatt pár nap alatt el is fogyott előrendelésben.
Az Xbox esetében érdekesség, hogy Magyarország a kevés országok egyike a világon, ahol piacvezető tudott lenni.