A szállópor-szennyezés növeli a koronavírussal összefüggő halálozást egy új svájci tanulmány szerint. A szálló por magas koncentrációja és az influenzajárvány súlyossága közötti kapcsolatot régóta ismerik az epidemiológusok.
A Genfi Egyetem és a zürichi Műszaki Egyetem többféle tudományterületet felölelő kutatócsoportja most a finom szemcsék kiugróan nagy mennyisége és az új koronavírus fertőzőképessége közötti összefüggést vizsgálta.
Olaszországban és Franciaországban végzett kutatások szerint az új típusú koronavírus már tavaly év végén jelen volt Európában, de a megbetegedések és halálozások éles emelkedését csak idén tavasszal tapasztalták.
Idén február végén a svájci Ticino kantonban, Magadino és Sottoceneri térségében uralkodó ködös időszak után robbanásszerű volt a növekedés a Covid–19 miatti kórházi esetek számában.
A szállópor-szennyezés erősödése különösen gyakori a Svájci-fennsíkon, amikor a ködképződés akadályozza a légtömegek cseréjét. Ilyenkor a kibocsátott gázok a köd alatti légrétegben halmozódnak fel. Az országba ezenkívül gyakran hordják be a szelek a szaharai homokviharok porát.
A svájci kutatók kimutatták, hogy a finom szemcsék, különösen a két és fél mikrométernél kisebbek, kiugróan magas koncentrációja gyulladást okozhat a légutakban, az érrendszerben és sűrűbbé teheti a vért.
A finom szemcsék a koronavírust is szállíthatják,
ezt az influenza esetében bizonyították is. Egy olasz kutatás pedig az új koronavírus RNS-ét találta meg a szálló por szemcséin.
(Borítókép: Ködös időjárás Kölnben 2020. november 5-én. Fotó: NurPhoto / Getty Images Hungary)