Az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont Fúziós Plazmafizika Laboratóriuma több más hazai vállalattal közösen nyert el egy több mint 2,4 millió eurós – átszámítva több mint 850 millió forint összértékű – pályázatot, amely jelentős mértékű hazai ipari hozzájárulással valósulhat meg. Célja 18 hónap alatt egy kísérleti biztonságvédelmi rendszer felépítése az ITER magfúziós kísérleti berendezéshez.

A csillagok energiatermelésének földi körülmények között történő megvalósítása immár fél évszázados vágya az emberiségnek. Az Európában jelenleg is épülő ITER-berendezés jelentős lépés ezen az úton. Ebben a berendezésben a Nap közepén uralkodó hőmérsékletnél forróbbra hevített, kb. 100 millió °C-os hidrogéngáz ég el héliummá, miközben tízszer több energia keletkezik, mint amennyit az anyag fűtésére elhasználunk. A földi „csillagok” begyújtásához az emberiség eddigi legkomplexebb berendezését kell megépíteni és üzembe helyezni.

A beindítás mellett kritikus fontosságú a berendezés biztonságos leállítása is. A forró anyagba puskagolyó gyorsaságú, mínusz 260 °C-os hidrogénjég-lövedéket, más néven pelletet lőnek. Ez egy sörétes puskához hasonlóan kis méretű jégdarabokkal szórja meg a célpontot, funkcióját tekintve úgy, mint egyfajta poroltó. Az elmúlt évtized kutatásainak eredményeképpen Budapesten épülhet meg a belövőberendezés prototípusa. Az EK kutatói a pellet előállításának, gyorsításának és törésének tesztelésével, a kilövőszerkezet mérnöki tervezésével, illetve a szükséges kísérleti és megfigyelési módszerek kifejlesztésével jelentős mértékben hozzájárulnak az ITER későbbi biztonságos üzemeltetéséhez.

A berendezés gázrendszere a H-Ion Kft., míg a kriogén tervezése a VTMT Kft. hozzájárulásával valósul meg, bővítve ezzel a Wigner FK, a C3D Kft., a GEMS Kft. és a Fusion Instruments Kft. által megkezdett magyar hozzájárulás értékét.

Itt láthat törtjég-belövőt működés közben a JET-tokamakon: