A neutrínó egy könnyű elemi részecske, kölcsönhatásban részt nem vesz, az anyaggal szemben közömbös – amint azt a Wikipédia írja egy fényévnyi ólmon a neutrínók mintegy fele haladna át. Közvetlen kimutatása kölcsönhatás hiányában nehéz, nem is sikerült 1956-ig.

Az Astrophysical Journalban közölt új tudományos cikk arról számol be, hogy japán kutatók sikeresen modellezték a neutrínók világyegyetemben betöltött szerepét. Josida Naoki, a Tokiói Egyetem fizikaprofesszora és az univerzum fizikáját és matematikáját kutató Kavli Intézet csapata olyan kozmológiai szimulációkat hoztak létre, amelyekkel pontosan tudták ábrázolni a világegyetem evolúcióját.

A modellben a neutrínók sebességét és eloszlását ábrázolták időben, és megvizsgálták hatásukat a galaxisok kialakulására. Az eredmények szerint a neutrínók megakadályozták a sötét anyag csomókba tömörödését. Mint ismert, a sötét anyag feltételezések szerint az univerzum anyagának 27 százalékát alkotó, neutrínónál is nehezebben tetten érhető, eddig nem észlelt anyag.

A szimuláció szerint neutrínókban gazdag régiók általában a népes galaxiscsoportok. A részecskék hőmérséklete pedig a tömegüktől függ.

A felfedezésünk azért fontos, mert behatároltuk a neutrínó eddig ismeretlen tömegét. A neutrínók a legkönnyebb ismert részecskék. Csak nemrégiben ismertük meg, hogy egyáltalán van tömegük, és ennek a felfedezésért ítélték oda 2015-ben fizikai Nobel-díjat

– magyarázza a kutatásban részt vevő Szaitó Sun professzor.

A szóban forgó Nobel-díjat a szintén a Kavli Intézetben dolgozó Kadzsita Takaaki kapta Arthur Bruce McDonalddal megosztva, amiért a különböző típusú neutrínók oszcillációit kimutatva bizonyították, hogy a részecskéknek van tömegük.