Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) a mesterséges intelligencia emberi jogi kockázataira hívta fel a figyelmet hétfőn közzétett jelentésében – írja az MTI. 

A bécsi székhelyű testület jelentése – amely több mint száz, mesterséges intelligenciát használó állami és magánszervezettel készített interjún alapul – rámutat alkalmazásának veszélyeire, különösen az előre jelző rendészet, az orvosi diagnózisok, a szociális ellátások és a célzott hirdetések terén. 

A mesterséges intelligencia nem tévedhetetlen, emberek hozzák létre, de van lehetőségünk úgy alakítani, hogy az ne csak tiszteletben tartsa az emberi és alapvető jogainkat, hanem védje és elő is mozdítsa azokat

– írta Michael O’Flaherty, az ügynökség vezetője a jelentés előszavában. A kutatás hangsúlyozza: a mesterséges intelligencia használatakor az embereknek tisztában kell lenniük azzal, hogy az pontosan hogyan működik. Mint írják, az Európai Uniónak tisztáznia kell, hogy a meglévő szabályok miként alkalmazhatók a mesterséges intelligenciára, a szervezeteknek pedig fel kell mérniük, hogy fejlesztése és használata nem sérti-e az emberi jogokat.    

Az FRA felkéri az EU-t és a tagállamokat, hogy biztosítsák az alapvető jogok tiszteletben tartását, illetve a jogorvoslati lehetőségeket a mesterséges intelligencia használata folyamán. Felhívja a figyelmet továbbá a hatásvizsgálatok fontosságára a negatív hatások elkerülése érdekében, valamint egy hatékony felügyeleti rendszer létrehozására. A testület emellett arra kéri fel az uniós intézményeket és a tagországokat, nyújtsanak bővebb iránymutatást az adatvédelmi szabályokkal kapcsolatban, valamint vizsgálják meg, hogy nem történik-e hátrányos megkülönböztetés a mesterséges intelligencia használatakor.