Az amerikai űrügynökség az európai űrügynökség (ESA) és japán űrügynökség (JAXA) közreműködésével online interaktív térképen tette közzé a globális koronavírus-járvány környezetre gyakorolt hatását bemutató felmérése eredményeit.

A NASA tudományos műholdparkja, a Nemzetközi Űrállomás, és felszíni állomások mérési adatait egyesítve igyekezett felbecsülni a világszerte bevezetett kijárási korlátozások környezeti hatását.

New Yorkban például 30 százalékkal csökkent a nitrogén-dioxid-szennyezés. Hasonló változást mértek Pekingben. A legnagyobb csökkenést a perui fővárosban Limában mérték, ahol 70 százalékkal csökkent a NO2-kibocsátás. A mérésekhez az Aura műhold ózonmegfigyelő eszközének (OMI), illetve az Európai Bizottság Copernicus programjának Sentinel-5P műholdján található troposzférafigyelő eszközt (TROPOMI) használták.

A légszennyezés leglátványosabb visszaesését a repülőtereken tapasztalták az utazási tilalmak bevezetése idején.

Kevesebb világítás, kisebb energiafogyasztás

A NASA szakemberei különös hangsúlyt fektettek rá, hogy kiszűrjék a légszennyezés természetes szezonális és időjárástól függő változásait. Összevetették például a légszennyezési adatokat a városi területek éjszakai kivilágításának csökkenésével. Los Angelesben a 31 százalékos NO2-kibocsátás-csökkenés mellett a kivilágítás 15 százalékos csökkenését tapasztalták.

A fosszilis üzemanyagok fogyasztásának kijárási és utazási korlátozások miatti visszaesése a füst bizonyos összetevői alapján egyértelműen megmutatkozott, a NASA kutatói azonban rámutattak, hogy a légkörben évek alatt felhalmozódó szén-dioxid-többlet változása nem volt kimutatható. A szén-dioxid-kibocsátás visszaesése helyett, annak ellentéte: a 2019 végén Ausztráliában tomboló erdőtüzek kiugró kibocsátása volt megfigyelhető az adatokon.