Nem ment igazán jól nekik.
Sok emlős képes téli alomra, de az ember nem tartozik közéjük. Egy nemrég publikált kutatás szerint az ember elődei még képesek voltak a hideg hónapokat átaludni.
A téli álmot alvó állatoknál, például a medvéknél sajátos anyagcsere-folyamatok lépnek életbe a hosszú alvás során. A dolgok azonban nem mindig történnek terv szerint, így különböző betegségek léphetnek fel, ha nem megfelelő zsírtartalékkal térnek álomra.
Hangsúlyozni kell, hogy a hibernáció nem mindig egészséges
– magyarázza Antonis Bartsiokas és Juan-Luis Arsuaga, a szóban forgó kutatás szerzői.
A téli álmot alvókat a nem megfelelő felkészülés után súlyos betegségek fenyegetik: az angolkór, pajzsmirigy-túlműködés és a vesebetegségekhez társuló hiperparatireózis.
A kutatók szerint ilyen sorsra jutottak azok az emberelődök, akik maradványaira a spanyolországi Sima de los Huesos barlangban bukkantak, közöttük a Homo heidelbergensis 430 ezer éves koponyáira.
Az ősi emberszabásúak csontjain jellegzetes nyomokat hagyott a több hónapos alvás, a D-vitamin hiánya, és a serdülők fura szezonális növekedési szakaszai.
Az emberi téli álom gyakorlatilag a science-fictionhoz tartozó téma, de ha a kutatóknak sikerül igazolniuk tézisüket, érdemes lehet felderíteni, hogy a rejlenek-e aktiválható hibernációs képességek az emberi genomban.