Franciaország legfelsőbb közigazgatási bírósága támogatta az adatvédelmi kampányolókat azzal, hogy betiltotta a rendőrség drónjainak használatát a párizsi nyilvános tüntetések megfigyelésére.
Az Államtanács szerint Didier Lallement párizsi rendőr prefektusnak
„azonnal le kell állítania”
a közutakon történő összejövetelek drónfelügyeletét – írja a francia Le Monde.
A lépés épp akkor következett be, amikor az országban éppen elhúzódó parlamenti vita zajlik egy biztonsági törvényjavaslatról, amely tartalmazza a drónok rendőrségi használatát és amely többek között azt is szabályozza, hogy az ilyen módon elkészült rendőrségi filmeket vagy fényképeket milyen módon oszthatják meg magánemberek.
A La Quadrature du Net (LQDN) adatvédelmi jogokkal foglalkozó csoportja azzal érvelt, hogy a törvényjavaslat fő intézkedései sértik a véleménynyilvánítás szabadságát, és hogy a kamerákkal felszerelt drónok alkalmatlanok a béke fenntartására, ehelyett az egyének követésével foglalkoznak.
Az Államtanács úgy döntött, hogy „komoly kétségek merültek fel a drónok törvényességével kapcsolatban”, abban az esetben, ha nincs rá előzetes engedély, amely meghatározná a használatukat. Az LQDN szerint a kormány egyetlen módja a drónok megfigyelésének legalizálására az lett volna, hogy ha bizonyítékot szolgáltatott volna arra nézve, hogy az feltétlenül szükséges a törvényes rend fenntartása, azonban ez „lehetetlen”.
A döntés már a második akadály, amelyet a párizsi hatóságok dróntervei elé vetnek. Májusban ugyanez a bíróság úgy határozott, hogy a fővárosban nem lehet drónokat használni azon emberek nyomon követésére, akik megszegik Franciaország szigorú karanténszabályait.
A jelenleg a parlamenten keresztül zajló biztonsági törvényjavaslat 22. cikkelye értelmében a biztonsági erők drón vagy helikopter által felvett képeket küldhettek a parancsnokságoknak, és ezeket a képeket egy esetleges rendőri vizsgálat részeként legalább 30 napig megőrizhették.
A lakosság részéről heves tiltakozások robbantak ki, miután a törvényjavaslat elfogadta az Országgyűlés első tervezetét. A legnagyobb népharag a 24. cikkelyre zúdult, amely bűncselekménynek minősíti az ügyeletes rendőrök „testi vagy pszichológiai” atrocitásairól készült felvételeket. Nemrég történt ugyanis, hogy egy francia afrikai zeneproducert, Michel Zeclert Párizsban három rendőr rúgott és ütött a földön. A kampány résztvevői szerint az új törvényjavaslat megakadályozná az embereket abban, hogy a rendőrség ilyen jellegű brutalitását leleplezzék.
Emmanuel Macron elnök szerint a leleplezett rendőri brutalitás elfogadhatatlan, és kormánypártja megígérte, hogy átírja a 24. cikkelyt. Ugyanakkor újabb fejlemény, hogy a bírák kedden elrendelték Zecler a elleni támadás miatt őrizetbe vett rendőrök szabadon bocsátását – bizonyos feltételekkel.