Új felfedezések számtalanszor alakították át az emberiség múltról alkotott, sokszor megingathatatlannak tartott, képét. Sokkal több, fantasztikusnak mondott nóvumról derült ki azonban, hogy vagy egyenesen hamisítvány, vagy van logikus magyarázat létezésére.
A történelemtudomány, általában megfelelő kritikával kezeli az új fejleményeket, de a „soha ne mondd, hogy soha” elv is érvényesül, vagy legalábbis kellene, hogy érvényesüljön.
Aki ismeri Erich von Daeniken, illetve az ő nyomán Nemere István munkásságát az tudja, hogy sok tárgyról állították már az elmúlt évtizedekben, hogy felfedezésük alapjaiban változtatja meg a történelemről alkotott felfogásunkat.
Többségükre mégis van reális magyarázat,
vagy minimum olyan szempont, amely legalábbis megkérdőjelezi megdönthetetlen bizonyíték mivoltukat. Ezeket a szokatlan időben és helyen felbukkanó tárgyakat angol nevük rövidítéseként OOPart-nak, azaz out of place artifactnek hívíák.
A napjainkra megfejtett célú antiküthérai lelet néven elhíresült fogaskerekes szerkezetet, például nem sorolható az OOPart kategóriába. A tárggyal kapcsolatban ugyanis hosszú kutatás után beigazolódott az eredeti elképzelés: egy asztrológiai számológép, azaz égi objektumok helyének megállapítására, holdfogyatkozások előjelzésére alkalmas eszköz, amely tetszőleges dátum beállításával megmutatja hol állnak majd az égitestek.
Cicero egyik művében tett említést egy hasonló szerkezetről, de eddig mindenki úgy gondolta, hogy
egy ilyen gép megalkotása meghaladta az ókoriak képességeit.
Hasonlóképpen kiesik Piri Reis térképe, amely valószínűleg a portolánok ortografikus és a Mercator vetület közötti eltérések miatt ábrázolhatja úgy Dél-Amerika partvidékét, ahogy. Az ismeretlen célú Dogú szobrok sem esnek ebbe a szűkített kategóriába, hiszen tudjuk kitől, melyik korból származnak, mindössze céljuk ismeretlen.
Kezdjük talán az egyik leghíresebb OOparttal, amely több kérdést is megválaszol egyben. Ez pedig a bagdadi „akkumulátor”. A korai galvánelemekkel több párhuzamot mutató eszköz, már felfedezésekor is a tudományos érdeklődés középpontjába került. A kerámiaedényben, üres rézhengerbe helyezett vasrúd, illetve a valamilyen savas anyag maradványai voltak. Datálását a Szasszanida korra, azaz a 3. és 7. század közé teszik. Egy replikára öntött, a korban elérhető természetes savval a tesztek alapján egy ilyen edény 4 volt feszültség előállítására volt képes. Ez még sorba kötve sem elég jelentős feszültség előállítására, illetve a viszonylag jól dokumentált korszakból semmilyen arra utaló jel nem került elő, amely elektromos rendszer létére utalt volna.
A fentiek miatt az az elképzelés látszik valószínűnek, amely szerint az edényben egy fontos, a vasrúdra feltekert tekercset próbáltak megóvni az idő vasfogától. Sikertelenül. Hasonló ok miatt valószínűtlen a denderai lámpa léte is, ott ráadásul csak a laikusoknak tűnik lámpaizzónak a képen látható alakzat, az egyiptológusok részletes magyarázattal tudnak szolgálni.
Itt érdemes megemlíteni azt a példát, amelyet gyakran hoznak hasonló ismeretlen célú és eredetű tárgyaknál, szövegeknél. Ha egy régész talál valahol egy kőbe vésett HAB feliratot, akkor a szó megfejtését keresve feltételezheti, hogy magyarok éltek a környéken. Azonban ha csak lekopott a felirat végéről egy aposztróf, akkor a HAB' már a németben gyakran használt birtokolni ige alakja, de például oroszul már semmi értelme a 'nav'-nak ejtendő betűcsoportnak.
Ahhoz hogy egy tárgyról, vagy leletről egyértelműen ki lehessen jelenteni, hogy OOPart, ahhoz számos feltételnek teljesülnie kell. A sokáig helikopternek gondolt abüdoszi hieroglifákról kiderült, hogy a középkori kivakart és újraírt pergamen lapokhoz (palimpszeszt) hasonlóan, két hieroglifa összeolvadásából jöttek létre tehát ezek is kiesnek.
A második csoport, amely már több történelmi kérdést vet fel a repülő eszközöket ábrázoló, sokáig madárnak gondolt tárgyaké, például az egyiptomi szakkarai, vagy a kolumbiai kimbajai madaraké. Kialakításuk alapján képesek lehettek repülni, de itt is ugyanabba a problémába futunk bele mint korábban.
Más lelet nem maradt fent, amely arra utalna hogy a tárgyak valós eszközök modelljei lennének. Ráadásul a szakkarai madarat megtaláló, repülőgépmodellező Kalil Messziha
radieszteziával, azaz varázsvesszős kutatással is foglalkozott,
így állításait meglehetősen kétkedve fogadta a szakma. Ahogy azonban a szélzsákként funkcionáló 'draco' nevű katonai zászló, vagy a gyerekek által évszázadok óta eregetett sárkányok sem vezettek el a repüléshez, úgy a röpképes, ráadásul madárnak festett modell sem jelenti azt, hogy az ókorban léteztek repülőgépek.
Az utolsó csoportba tartoznak azok a tárgyak, illetve leletek, amire nem nagyon találni magyarázatot. Az alapos rosta után csak kettő maradt: a kizárólag a levegőből látható Nazca-vonalak, és a costa rica-i kőgömbök.