Az NASA nemrég tett közzé egy animációs videót arról, hogy miként fog landolni február 18-án a Marson a Perseverance nevű amerikai marsjáró.
A Marson landolás folyamatát gyakran szokták a félelem hét percének nevezni, és nem ok nélkül.
A landolásnak nagyon sok buktatója van, és ha kudarccal ér véget, akkor az egész expedíció annyit ér el, hogy lesz egy nagyon nagy és nagyon drága mélyedés a bolygó felszínén.
A Föld és a Mars közötti távolság miatt magát a landolást teljes mértékben számítógépek automatizált folyamatai vezénylik.
Az űrhajó 100 kilométerrel a felszín fölött ér majd be az atmoszférába, egészen addig 20 000 kilométer per órás sebességgel halad.
Azt követően viszont el kell kezdenie lassítani, márpedig ekkora sebességnél ez nem könnyű feladat.
Először is szükség van egy szívós hőpajzsra, másképp az űrhajó a folyamat során elégne a mintegy 1000 Celsius-fokos hőmérsékleten. Másrészt pedig egy erős fékezőrendszer is kell.
A marsjáróhoz kapcsolt 21 és fél méter széles ejtőernyőt már csak akkor engedik ki, amikor a sebesség kevesebb mint 1200 kilométer per órára lassult.
Két kilométeres magasságnál aztán az űrhajóról leválik maga a marsjáró és az ahhoz csatolt repülőszerkezet, amelyet nyolc rakéta lassít le 100 méter/szekundum körüli sebességről, és így történik meg a landolás.
A talajt elérve a marsjáró leválik repülőszerkezetről, amely aztán biztonságos távolságban teszi le magát.
A robot egyébként, ha sikeresen landol,
azt fogja kutatni a Marson, hogy az égitesten korábban létrejött-e bármilyen életforma.
A Marson legutóbb 12 éve landolt a Curiosity névre hallgató egység. Azóta a technológia ugyan fejlődött valamelyest, de még mindig nem veszélytelen a landolás folyamata.
Sikeres landolás után erről videó- és hangfelvételek érkeznek majd a Földre. A Föld és a Mars között egyébként 700 másodperc kell ahhoz, hogy a rádiójel eljusson egyik pontról a másikra.
így mire megtudjuk, hogy mi lett a Perserverance-szel, addigra az egység vagy régen sikeresen landol, vagy csupán egy roncs marad a vörös bolygón.