Ebben az évben számos érdekes csillagászati esemény történt, így például a bolygók úgy álltak össze 2020-ban, hogy nyáron volt olyan éjszaka, amikor az összes égitest látható volt – hangzott el a közszolgálati televízió szerdai műsorában.

Kiss L. László csillagász, az MTA CSFK Csillagászati Intézetének igazgatója, aki idén megkapta az év ismeretterjesztő tudósa díjat, az év csillagászati eseményeiről beszámolva felidézte: tavasszal több üstökös is közeledett a Naphoz, amelyek közül a „nyertes” a Neowise üstökös lett, amely június–július fordulóján szép hosszú csóvás égi vándorként volt megfigyelhető az égbolton.

A csillagász hozzátette: a bolygók úgy álltak össze 2020-ban, hogy nyáron volt olyan éjszaka, amikor az összes égitest látható volt. Így például a Jupiter és a Szaturnusz is már feltűnő volt, mivel a nyár közepén került mindkettő szembenállásba a Nappal, ami azt jelentette, hogy egész éjjel látszottak.

Ezt követően a két óriásbolygó egyre közelebb került egymáshoz, december végén volt az együttállásuk a kora esti égen. A két bolygó közelsége „rekonstruálta számunkra” a betlehemi csillagot, ugyanakkor a december 21-i különleges bolygóállást sajnos szinte senki sem láthatta Magyarországról – mondta Kiss L. László.

Eközben volt egy Mars-oppozíció is októberben, amely lehetővé tette, hogy nyáron három Mars-szonda is elinduljon a vörös bolygóhoz. Ezek a szondák februárban érkeznek meg a Marshoz.

A csillagász a 2020-as év csillagászati eseménye között felidézte azt is, hogy 44 évvel a Holdról legutóbb kőzetmintát a Földre juttató holdszonda után most egy kínai űreszköz indult a Hold felé, hogy aztán két kilogramm holdi anyagmintával térjen vissza bolygónkra.

A Széchenyi-díjas csillagász, kutatóprofesszor az év ismeretterjesztő tudósa díjról elmondta: kötelességének érzi az ismeretterjesztést, a csillagászat azon tudományok közé tartozik, amelynek az eredményeit szinte senki sem érti, de szinte mindenkit érdekelnek például a fekete lyukak, az ufók, az exobolygók vagy az ősrobbanás.