Nem talált összefüggést a gyerekkorban játszott agresszív játékok és az agresszív viselkedés között egy 2020 végén a Cyberpsychology, Behavior, and Social Networking kiberpszichológiai tudományos szaklapban megjelent kutatás. A Brigham Young Egyetem munkatársai által végzett longitudinális vizsgálat egy évtizedes időtávon követte az egyik legvitatottabb játékkal a Grand Theft Autóval játszó 13 éves korú fiatalok sorsát. A kutatók szerint ugyanakkor arra derült fény, hogy a játékot más jellegű mentális problémák elöli menekülésként használták a résztvevők.

Azok akik korai serdülő korban erőszakos játékokat játszottak

gyakrabban mutattak depressziós tüneteket, de kevesebbet szorongtak. Lehetséges, hogy ez a csoport depressziós tünetek miatt fordult a játékok felé.

- vélekedtek a szerzők.

Korábbi kutatások kimutatták, hogy videojátékok egyfajta megbirkózási mechanizmusként vagy figyelemelterelésként működhetnek, bár ezek a kutatások nem foglalkoztak a játékok tartalmi kérdéseivel.

A kutatást 500 résztvevő személyiségfejlődését követte tíz éven át, ami a számítógépes játékok hatásával kapcsolatos kutatásoknál egészen kivételes. Az átlagéletkor 14 év volt és első körben kérdőívvel az agressziót és más mentális jellemzőket, például szorongást, depressziót vagy proszociális viselkedést vizsgálták.

A vizsgálat három tipikus viselkedési mintázatot talált: az első csoportba tartozók sokat játszottak gyerekként, ami élesen visszaesett később, a másik mérsékelten sokat játszottak és felnőttként egyre többet játszott, a harmadik csoport nagyon keveset játszott, de később jelentősen többet.

Az első és a harmadik csoport között nem volt kimutatható agresszióbeli különbség. A három csapat közül a második, a folyamatosan játszók bizonyultak a legagresszívabbnak - a kutatás emiatt további vizsgálatra érdemesnek találta, hogy a gyerekkortól felnőttkorig tartó folyamatos játék hatásait.