Eddig nem tudták a választ, de komoly technológiai jelentősége van.
Mint ismert, az állatvilágban és az embernél is a szervezet normális működésének alapja a biológiai óra. Ez mondja meg mikor vagyunk álmosak, mikor alszunk és mikor vagyunk kipihentek, és ezzel együtt koordinál a háttérben egy csomó fiziológiai vagy a kognitív funkciókhoz köthető folyamatot.
24 órás ciklushoz igazodik az állatok, növények és gombák életritmusa is. A fotoszintetizáló baktériumokról is ismert volt, hogy ilyen szinten igazodnak a fény váltakozásához, azt viszont nem tudtuk, hogy a fénytől nem függő társaik követik-e az időt.
A müncheni Ludwig Maximilian Egyetem kutatói kiderítették, hogy a nem fotoszintetizáló baktériumok is számontartják az időt.
A molekuláris működéseik a napszakhoz igazodnak, a fény vagy a hőmérséklet változásának ritmusa alapján
- magyarázza a Martha Merrow kronobiológus.
Merrow és kollégái a földben és különböző állatok - köztük az ember - emésztőrendszerében fellelhető Bacillus subtilist, magyar nevén szénabacilust tanulmányozták. A baci 12 órás fény/sötét váltakozáshoz igazította a ytvA nevű génjének kifejezését. A gén kék fény érzékelő receptort állított elő - sötétben megnőtt a termelése, fényben pedig csökkent.
Teljes sötétségben a hőmérséklet 12 órás váltakozása ugyancsak előidézte a fényreceptor szabályos termelését.
A baktériumok biológiai órájának kutatása nem csak azért fontos mert a baktériumok alkotják a földi biomassza 15 százalékát, de az eredménynek mezőgazdasági, gyógyszerészeti és ipari jelentősége is van.