A más egyedek jelenléte és viselkedése által közvetített szociális információ nemcsak az egyedi viselkedést befolyásolja, hanem populációs szintű változásokat is generálhat. Az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) kutatói szerint a szociális információ terjedése társas életmód hiányában is kialakulhat, és hasonlóan fontos populációdinamikai következményekkel járhat, mint a csoportalkotó állatfajok esetében. A jelenségnek növényvédelmi szempontból többek között a beporzók, a kártevők–természetes ragadozók, illetve az egymással versengő kártevőfajok közötti kapcsolatokban lehet eddig fel nem ismert jelentősége.

Az ELKH ATK NÖVI Állattani Osztályának munkatársai egy összefoglaló cikkben amellett érveltek, hogy a szociális információ egyedek közötti terjedése nem feltétlenül korlátozódik a csoportos életmódú fajokra, hanem jóval elterjedtebb lehet az állatvilágban annál, mint ahogyan azt korábban feltételezték. A kutatók a tanulmányukban összegyűjtötték azokat a kísérletes munkákat, amelyek az utóbbi években a nem csoportalkotó fajoknál bizonyították a szociális információ használatának a képességét, továbbá bemutatták azokat a feltételeket, amelyek fontos szerepet játszhatnak a szociális információ egyedek közötti terjedésének a létrejöttében. Ezenfelül javaslatot tettek a jelenség vizsgálatának és elemzésének módszerére is nem csoportalkotó fajok esetében.

Egy további publikációban számítógépes szimulációval azt is bizonyították, hogy a ragadozóelkerülési viselkedés fajtársak által történő másolása véletlenszerűen mozgó egyedekből álló zsákmánypopulációkban alapvetően befolyásolja mind a zsákmány-, mind a ragadozópopuláció dinamikáját. Az eredmények alapján a szociális információ zsákmánypopulációban történő használata a ragadozó–zsákmány kölcsönhatás gyengüléséhez és a két populáció fluktuációjának a megszűnéséhez vezethet.

A tanulmányok a Frontiers in Ecology and Evolution, illetve az Evolutionary Ecology folyóiratok decemberi számában jelentek meg.