Régebben, a korszerűbb fűtés elterjedése előtt, az emberek réteges öltözködéssel vészelték át otthon a hideg napokat. Ez a cikk most olyan praktikus megoldásokat hivatott összefoglalni, ami a legtöbb ember segítségére lehet a megfázás elkerülése és az energiaszámla – akár – jelentős csökkentése érdekében.
Még mielőtt az otthonunk hőmérsékletével foglalkoznánk, kezdjük a saját hőérzetünk javításával. Az igazság az, hogy sokkal hatékonyabban melegíti fel a testünket több vékony rétegnyi ruha, mint egy vastagabb darab, mert a rétegek között szigetelőrétegek alakulnak ki. Ez az úgynevezett hagymaelv.
Ha hideg a lábunk, ajánlott egy meleg lábfürdőt vennünk, majd miután végeztünk, húzzunk fel vastag zoknit. Ha nem bizonyulna elégnek pusztán a lábfejünk felmelegítése, akkor az esti fürdés segíteni fog átmelegedni.
A rendszeres mozgás a lakásban szintén segít a hőérzetünk javításán. A lényeg, hogy járkáljunk föl-alá, esetleg hogy ne csak energiatakarékosak legyünk, még némi takarítással is kombinálhatjuk a mozgásunkat. A hangsúly azon van, hogy ne üljünk sokáig egy helyben, inkább tartsuk magunkat melegen.
Már lefürödtünk, rétegesen felöltöztünk, mozogtunk és takarítottunk is, tehát a hőérzetünk helyreállt. Itt az ideje elsétálni a termosztáthoz – persze ez attól is függ, hogy ki mivel fűt –, hogy egy-két Celsius-fokkal lejjebb állítsuk a kívánt hőmérsékletet. Ezt azért érdemes meglépni, mert már nem fázunk, csökkentjük a rezsiszámlát, ráadásul ezzel a mozdulattal elkezdtük mérsékelni az ökolábnyomunkat, amiről bővebben itt olvashat.
Ha esetleg úgy érezzük, hogy az egy-két Celsius-fokkal való hőmérséklet-csökkentés miatt fázunk, további hőmérséklet-megtartó ökotrükkökhöz is folyamodhatunk. Ilyen praktika például a hővisszaverő fólia, melyet érdemes berakni a radiátorok mögé, hogy a továbbiakban már ne az utcát fűtsük.
Ha továbbra is fáznánk, akkor szigetelési megoldásokat kell alkalmaznunk. Nem a több százezer forintos homlokzati szigetelésre kell gondolni, menjünk szépen sorjában. A legkézenfekvőbb megoldás, ha első körben a külső nyílászárókat szigeteljük körbe. Ha ezt a megoldást választjuk, akkor különös figyelmet kell fordítanunk a szellőztetésre, ugyanis könnyen előfordulhat, hogy a lakáson belül megemelkedett páratartalom kedvez a penész kialakulásának.
Egy lakás levegőjének ideális páratartalma 40–60% között mozog. Viszont a tartósan magas páratartalom (70–80%) tökéletes körülményeket jelent a penész megtelepedésének, ami komoly egészségügyi problémákat okozhat. Lakásfestéskor érdemes olyan festéket venni, amibe belekeverik a penész- és gombaölő szert a fent ismertetettek elkerülése végett. Szellőztetni pedig napjában 4-5 alkalommal-, nagyjából 10-20 percig, teljes ablakszárnykitárással szükséges, hogy kordában tartsuk a benti levegő minőségét és a páratartalmat.
Következő lépésként érdemes a sötétítőfüggönyöket lecserélni minimum a párkány alá érő, vastag és nehéz anyagból készültre, mert az is képes megfogni akár a külső falakról betörő hideg levegőt, pláne, ha földig érő felhelyezésére is van lehetőségünk, mert a fűtőtest nem az ablak alatt van. Arra figyeljünk, hogy a fűtőtesteket ne fedjük el a függönyökkel. Ha esetleg van redőnyünk – még jobb, ha szigetelt –, akkor lehetőség szerint engedjük le, amint sötétedni kezd odakint.
Ha a fenti olcsó és praktikus ökotrükkök után nagyobb mértékű megoldásra van szükség, akkor a homlokzati, a födém- és a padlószigetelés fogja megszüntetni a hideget.
(Borítókép: Részlet a Rólunk szól című sorozatból. Fotó: NBC / NBCU Photo Bank / Getty Images)