A Queensland Egyetem kutatása szerint bizonyos kígyók különleges módszerrel védik magukat más kígyók mérges harapása ellen. Az egyetem toxinevolúciós-laborja szerint a dolog úgy működik, ahogy az azonos pólusú mágnesek taszítják egymást.

A kígyó neurotoxinjainak célpontja az erős negatív töltésű idegi receptor

– magyarázza a laboratórium munkatársa, Bryan Fry professzor.

A neurotoxinok ezért pozitív töltésűek, ami gyakorlatilag a neurológiai célponthoz vezeti őket, ahol bénulást okoznak. Bizonyos kígyók azonban az evolúció során úgy fejlődtek, hogy a negatív töltésű aminosav a receptorban pozitív töltésűre cserélődött.

Ez nagyon újító genetikai mutáció volt, és eddig nem ismertük. Kiderítettük, hogy ez a jellemző legalább tíz különböző kígyófajban kifejlődött.

Az óriási és lassú burmai piton, amely gyakran a kobrák zsákmánya, ettől a különleges trükktől különösen ellenálló a kígyóméreggel szemben. Az ázsiai és ausztrál pitonok nem rendelkeznek ilyen védettséggel.

Bizonyos fajokról, például a mongúzokról tudták, hogy az idegreceptorokból kiálló különleges struktúrával rendelkeznek, amely közvetlenül blokkolja a méreg kapcsolódását. A mágneses mechanizmus eddig ismeretlen volt, és legalább két különböző alkalommal kifejlődött mérgeskígyókban, amelyek így ellenállók lettek saját mérgükkel szemben.