Minden más lesz: a klímaegyezmény, az északi olajvezeték, a tengeri olajfúrás és száz szabályozás.
Az Egyesült Államok szerdai beiktatásával hivatalba lépő új elnökétől sok területen gyökeres változást várnak elődjéhez képest. Az egyik ilyen, hogy markánsan más politikát fog képviselni a környezettel és annak védelmével kapcsolatban.
Rögtön van hat olyan terület, ahol viszonylag rövid távon nagyot fordul a világ Joe Biden elnökké válásával:
Donald Trump döntése alapján az Egyesült Államok még 2017-ben lépett ki a klímaváltozás elleni globális összefogásból. Az egyezményt elődje, Barack Obama hozta tető alá 2015-ben, Trump azonban hoaxnak tartja az ember okozta globális felmelegedést. A klímaegyezmény az elnökválasztási kampányban is téma volt: Biden megígérte, hogy ha megválasztják Amerika elnökének, már az első nap visszatér az egyezményhez. Ha ez tényleg így lesz, vegyük úgy, hogy most megírtuk a holnapi hírt.
A másik ügy, amit a várakozások szerint már első hivatali napján lezár Joe Biden, a Keystone XL olajvezeték. Az északon természetvédelmi területeken és rezervátumokon át Kanada felé haladó olajvezetéket egyszer már elkaszálta Obama, Trump pedig újjáélesztette a tervet, történelmi tiltakozáshullámot indítva el. Biden íróasztalán állítólag már csak aláírásra vár a beruházás leállításáról szóló határozat, aminek Kanadában nagyon nem örülnek, ők ugyanis a vezeték államhatáron áthaladó részével együtt már megépítették a rájuk eső részt.
Trump 2018-ban tengeri olajkitermelésre engedélyezett területek példátlan kiterjesztésére tett javaslatot. Ez a kaliforniai partokat és a keleti part túlnyomó részét érintette volna, és csak egy bírói döntés állította meg. Minden várakozás szerint ezt a tervet az iratmegsemmisítőbe delegálja Biden.
A Trump-kormány finoman szólva jó kapcsolatot ápolt az energiaszektorral. A természetvédelmi ügynökség (EPA) vezetője például egy egykori szénbányászipari lobbista volt, belügyminisztere David Bernhardt olajipari lobbista volt. Biden csapata sokkal zöldebb lesz, klímaügyi vezetője, Gina McCarthy például az EPA vezetője volt Obama elnöklése alatt.
Joe Biden júliusban jelentette be tervét, hogy 2035-re 100 százalékban megújuló forrásokból fedezné az Egyesült Államok energiaigényét, és e cél elérése érdekében négy év alatt kétezer milliárd dollárt fektetne a területbe. Bár a fedezetet biztosító szén-dioxid adót a törvényhozás várhatóan nem fogja támogatni, a tervvel járó infrastrukturális befektetésekért két kézzel kapkodnak a képviselők.
A Trump-kormányzat szorgalmas volt, nagyjából 100, környezettel kapcsolatos rendelkezést változtatott meg a higanyszennyezéssel kapcsolatos szabályok lazításán keresztül a szürke farkasok védettségének megszüntetéséig. Biden ezeket nem fogja tudni egy csapásra eltörölni, az új garnitúra várhatóan éveket dolgozhat majd a szabályok visszazöldítésén.