A Nature Climate Change szaklapban publikált tanulmányt szerző, környezetmérnökökből, ökológusokból és adattudományos szakemberekből álló interdiszciplináris csapat kiemelte, hogy a változás nem fogja egyformán érinteni a trópusi övezetet: az esőöv a keleti féltekén észak felé, a nyugati féltekén dél felé fog terjeszkedni.

Az esőerdők északra tolódása szárazsághoz vezet Délkelet-Afrikában és Madagaszkáron, miközben árvizeket okoz India déli részén. Az amerikai esőerdők délre tolódása szárazabb éghajlatot hoz Közép-Amerikába.

Kimutattuk, hogy a klímaváltozás ahhoz vezet, hogy a Föld trópusi esőöve a bolygó kétharmadát fedő hosszúsági fokok mentén ellenkező irányba mozdul el, ami világszerte láncreakciószerű változást idéz elő az ivóvíz elérhetőségében és az élelmiszer-termelésben

– magyarázta a Colorado Egyetem munkatársa, Antonios Mamalakis PhD, a tanulmány fő szerzője.

Ázsiában az aeroszol-kibocsátás várható csökkenése, a Himalája gleccsereinek olvadása, és az északi területek hótakaróinak eltűnésével a légkör gyorsabb fog melegedni, mint más régiókban. Tudjuk, hogy az esőöv e felé a melegedés felé mozdul a keleti féltekén, és ez egyezik a klímaváltozás várható hatásaival

– tette hozzá James Anderson, a tanulmány társszerzője.

A Föld mint rendszer, hihetetlenül összetett, arányokon és folyamatokon átívelő függőségi és visszacsatolási viszonyokkal. Ez a tanulmány kombinálja a rendszerező mérnöki gondolkodást az adattudománnyal és a klímatudománnyal, ami a felfedi a globális felmelegedés kifinomult és korábban fel nem ismert hatásait például a regionális csapadékra.

– emelte ki Efi Foufoula-Georgiou professzor.