Új vészjósló kifejezést dobtak be a köztudatba biológusok és környezettudósok, miután több kutatás is igazolni látszik, hogy 1970 óta a rovarok száma a felére csökkent a Földön. Körülbelül egymillió rovarfajról tudunk jelenleg, ezek 41 százaléka kihalhat évtizedeken belül.
Angliában eddig huszonhárom méh- és darázsfaj halt ki a XX. században. A speciális élőhelyhez kötődő pillangófélék száma 77 százalékkal, míg a bárhol előforduló pillangók populációja 46 százalékkal csökkent az 1970-es évek óta. Mindeközben a rovarirtó szerek piaca a duplájára nőtt az elmúlt huszonöt évben.
Az amerikai tudományos akadémia folyóiratának (PNAS) legutóbbi számában 56 rovarkutató részletezi a rovarok helyzetét 12 egymáshoz kapcsolódó tanulmányban. Minden évben a rovarok nagyjából 1-2 százaléka tűnhet el az éghajlatváltozás, a növényvédő szerek, az invazív (betolakodó) fajok, a fényszennyezés és a megváltozott földhasználat miatt, hívják fel a figyelmet a kutatók.
EZT A JELENSÉGET EMLEGETIK ROVARAPOKALIPSZISKÉNT.
Mint mondják, annyira összetett a kép, hogy a tudósoknak nem sikerült még megismerniük a kirakós összes darabját, és ez megnehezíti a probléma mélyreható felmérését.
Azt mindenesetre pontosan tudják, mik okozzák a rovarpopulációk hanyatlását:
A legfenyegetettebb három rovarcsoport pedig:
Ha összeomlanak a beporzórovar-populációk, akkor válságba kerülhet a növénytermesztés és az élelmiszer-ellátás. Végső soron pedig az emberi civilizáció, mondják.
A tudomány jelenleg egymillió fajt ismer. Becslések szerint még mintegy négymillió vár felfedezésre. Szinte mindenütt élnek a földön rovarok. Európában mintegy százezer fajuk ismert, közülük mintegy 27 ezer él Magyarországon.
(Borítókép: Méhektől hemzsegő kaptárkeretet tart a kezében egy nepáli méhész katmandui méhészetében 2020. június 14-én. Fotó: Narendra Sresztha / MTI / EPA)