A Purdue Egyetem, a Yale Egyetem és a Massachusettsi Műszaki Intézet kutatóinak új tanulmánya szerint a globális szén-dioxid-kibocsátás 2020-ban bekövetkezett rekordcsökkenése ellenére a járvány miatti távoli munkavégzés és az otthoni szórakozás (videójátékok, Netflix stb.) jelentős növekedése miatt továbbra is jelentős környezeti hatással jár az internetes adatok világszerte történő tárolása és továbbítása.
Ilyen körülmények között legalább érdemes ott „spórolni”, ahol lehet. Csak egy óra videókonferencia vagy -közvetítés például 150–1000 gramm szén-dioxidot bocsát ki (egy kocsiból elégetett benzin kb. 8887 grammot), és 2–12 liter vizet igényel – derül ki a Purdue Egyetem honlapján közzétett felmérésből.
A kamera kikapcsolása webhívások közben azonban 96 százalékkal csökkentheti a szén-dioxid-kibocsátást. A kutatók becslése emellett arra is kitért, hogy ha Netflixen vagy Hulun szabványos és nem nagy felbontásban nézünk filmeket, akkor ez szintén 86 százalékos szén-dioxid-csökkenést eredményezhet.
A tanulmány elsőként elemzi a szén-dioxid hatásfokát az internet infrastruktúrájához kapcsolódóan a vízre és szárazföldre gyakorolt hatása szempontjából. Az eredményeket a Resources, Conservation & Recycling folyóiratban tették közzé.
Ha csak egyfajta kutatásra összpontosítunk, akkor így kihagyunk másokat, amelyek átfogóbb képet adhatnak a környezeti hatásokról
– állítja Roshanak „Roshi” Nateghi, a Purdue ipari mérnöki professzora, aki munkájában arra összpontosít, hogy olyan hiányosságokat és hamis feltételezéseket tárjon fel az energiakutatásban, amelyek a klímaváltozás hatásainak alábecsüléséhez vezettek.
Számos ország arról számolt be, hogy az internetes forgalom legalább 20 százalékkal nőtt 2020 márciusa óta. Ha a tendencia 2021 végéig folytatódik, akkor ez a megnövekedett internethasználat önmagában körülbelül 71 600 négyzetkilométernyi erdőt igényel a kibocsátott szén-dioxid feldolgozásához a tanulmány szerint.