A Vice magazin tudósítása szerint egyre több macskaharapást és -karmolást jelentenek, sőt az internet is tele van olyan történetekkel, amelyek hirtelen depresszióssá és/vagy agresszívvá váló macskákról szólnak.

Egy macskatulajdonos például arról számolt be, hogy négy macskája egyre többször egész egyszerűen csak nekiszalad a falnak, illetve a szokottnál sokkal gyakrabban morognak és fújnak úgy egymásra, mint a gazdájukra, bár állítása szerint őt még nem támadta meg egyik háziállata sem.

Szakértők szerint a kutyákkal ellentétben csak félig háziasított egérvadászok stresszként élik meg a körülmények hirtelen megváltozását és napi rutinjuk felborulását. A cikk írása közben futott be macskás kollégám ellenvéleménye, aki szerint

a macskák egyébként megoldják maguktól; ha nem akarnak éppen az ember közelében lenni, elbújnak például egy dobozba.

Az egyik megszólaltatott francia szakértő felhívja azonban a figyelmet arra, hogy állatok esetében nem beszélhetünk depresszióról.

Állatok még sosem viselkedtek depressziósan. Ami annak tűnik, az náluk egyfajta lemondó, rezignált viselkedés. Egy olyan helyzetben, amihez nem tud alkalmazkodni az állat, egyfajta apatikus viselkedést vesz fel. Elbújik egy sarokba, és legfeljebb az ételéért jön ki onnan.

Bár dr. Titieux nem tapasztalta, hogy az emberek szabadulnának a macskáktól, elmondta, hogy különösen a lakásban tartott macskáknál tapasztalható a megnövekedett agresszió, akik nem tudnak mit kezdeni azzal a helyzettel, hogy a gazda, aki korábban jött-ment, most állandóan otthon van, illetve sokkal többet foglalkozna velük.