Az Egyesült Államokban a választások közeledtével leállítottuk a politikai szervezetek ajánlását, és most az a szándékunk, hogy ezt az egész világra kiterjesztjük

– közölte Zuckerberg a vállalat negyedéves eredményeinek ismertetésekor.

A vállalat 2020-ban 86 milliárd dolláros forgalmat termelt, és 29 milliárd dollár profitra tett szert, ami 58 százalékos emelkedés az előző évhez képest.

Szeptemberben bejelentettük, hogy egy év alatt több mint egymillió csoportot távolítottunk el, de számos olyan csoport létezik, amelyekbe nem szeretnénk bátorítani a belépést, noha nem sértik a működési szabályzatunkat

– szögezte le közösségi oldal alapítója, aki bírálatok célpontjává vált az utóbbi években a Facebookon megjelenő álhírek és politikai tartalmú hirdetések szabályozásának hiánya miatt. 

Mint mondta, a cég munkatárasai azon dolgoznak, hogy a felhasználók falán kevesebb politikai tartalom jelenjen meg.

Varga Judit magyar igazságügyi miniszter kedden jelentette be, hogy az általa vezetett tárca tavasszal törvénytervezetet terjeszt az Országgyűlés elő a nagy techcégek hazai működésének szabályozásáról. Bár az Európai Unió is arra készül, hogy feltételrendszert szabjon a globális technológiai vállalatok, különösképpen a Facebook működéséhez, Varga Judit szerint „a rendszerszintű visszaélések miatt" elképzelhető, hogy a magyar kormány előbb fog lépni, mint az unió. Az igazságügyi miniszter erről még január közepén számolt be éppen Facebook-oldalán, azzal az indoklással, hogy a közösségi média-szolgáltatók politikai céllal korlátozzák egyes profilok láthatóságát, „a keresztény, konzervatív, jobboldali véleményeket a Facebook is úgy korlátozza, hogy csökkenti azok elérését".

Zuckerberg a belengetett szabályozásokhoz hozzátette: természetesen, akik szeretnék, azok a jövőben is folytathatnak politikai vitákat és csatlakozhatnak politikai csoportokhoz.