Nem számítottak nagyon izgalmas adatokra, de az élet máshogy hozta: mint kiderült az Atlanti-óceán partjai távolodnak egymástól és ez részben ellentmond annak, ahogy a tudomány eddig elképzelte a tektonikai lemezek mozgását.

A Nature-ben megjelent cikk szerint az óceán alatt jóval intenzívebb szeizmikus tevékenységet találtak, mint azt a geológusok korábban feltételezték. 

A kutatás során tudósok a szenzorokat ezer kilométerenként két párhuzamos vonalban helyezték el az Atlanti-óceán mélyén húzódó Közép-Atlanti-hátság nevű tektonikai képződmény mentén.

Itt a két lemez találkozásánál feláramlik a magma - nem tör ki, mint egy vulkán esetében, hanem folyamatosan a felszínre nyomódik. Ilyen jelenség eredménye például Hawaii és Izland szigete.

Az átfedési zóna jóval keskenyebb, mint vártuk. Emiatt úgy tűnik, hogy a kéreg mélyebb rétegeiből tör föl az anyag. Rendellenesen forró, úgy gondoltuk ilyen nem történik a hátságokon 

- mondta Kate Rychert, a Southamton Egyetem szeizmológusa a Gizmodónak.