Az év végén nyitják azt a 3D nyomtatott iskolát, amely Madagaszkáron épül, állítólag sokkal ellenállóbb lesz, és környezetet is jobban védi.
Ha minden jól megy, és a járvány sem lép közbe, akkor 2021 decemberében nyitja meg kapuit a világ első olyan iskolája, amely hagyományos kő, malter- vagy beton alapanyagok helyett 3D nyomtatással készül majd el. Ráadásul az iskola nem egy gazdag országban épül, hanem éppenséggel Madagaszkáron, amely az egyik legszegényebb ország a világon.
Az ötletet nem helyi lakosok valósítják meg, hanem a coloradói Maggie Grouté, aki tizenöt évesen alapította a Thinking Huts nevű startupcéget. Hat évvel később partnereivel, a finnországi Hyperion Robotics és a nemzetközi Studio Mortazavi nevű cégekkel együtt vágtak bele az iskolaépítő projektbe. A három vállalkozás célja, hogy az oktatást hozzáférhetőbbé tegyék ebben a szegény országban, erre a legolcsóbb módszer pedig egy 3D nyomtatott iskolaépület.
Madagaszkáron egyébként azért is vitális ez a kérdés, mert a koronavírus-járvány miatt az eleve szegény országban még súlyosabb a helyzet az oktatás terén. Míg az egész világon a vírus hatásra összesen nagyjából 1,2 milliárd gyereknek változott meg alaposan az oktatása, 260 millióan semmilyen oktatáshoz sem férnek hozzá – Madagaszkár pedig a kiemelten rossz helyzetben lévő országok közé tartozik.
Másrészről a viszonylag stabil politikai helyzet, a lassan, de fejlődő gazdaság és a helyi megújuló energiáknak köszönhetően is tartja ideálisnak a Thinking Huts a 3D iskolák nyomtatásához Madagaszkárt.
Az iskola épületét méhkaptáralakúra tervezik, hogy könnyedén bővíthessék tovább, és extrudálásalapú printert használnak majd a különböző részek kinyomtatásához. Az iskola bizonyos részeit hagyományos módon készítik majd el, helyi anyagokból.
A Thinking Huts emellett a helyieknek is megtanítja a 3D nyomtatók használatát, hogy másféle épületeket vagy akár további iskolákat is nyomtathassanak. A cég szerint egyébként azért hasznos ez a technológia, mert rövid ideig tart az elkészítés, a 3D-s nyomtatott termékek keveréke eléggé ellenálló a környezeti hatásokkal szemben, továbbá kisebb a szén-dioxid-kibocsátása is, mint ha betont használnának.