Újabb Föld-közeli kisbolygót sikerült felfedezni a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének piszkéstetői Schmidt-távcsövével január 31-én. A 2021 BJ3 jelű égitest a számítások szerint mindössze 199 nap alatt kerüli meg a Napot, amely 26 nappal rövidebb a Vénusz keringési idejénél − írja az MTI.
A CSFK keddi közleménye szerint az évek óta nem látott pocsék őszi–téli időjárás ellenére az elmúlt hónapokban rendszeressé váltak a kisbolygó-felfedezések a Piszkéstetői Obszervatóriumban, ám a legújabban megtalált, 40–50 méter átmérőjű szikla rövid keringési idejével kiemelkedik a húszezer ismert, Föld-közeli kisbolygó közül is, és
a több mint egymillió ismert pályájú naprendszerbéli aszteroida között csak huszonöt van, amely nála is fürgébben kering a Nap körül.
Sárneczky Krisztián, az ELKH Csillagászati Intézet kutatójának felfedezése egy 18 magnitúdós (a szabad szemmel még éppen látszó csillagoknál hatvanezerszer halványabb), napi 12 fokot, vagyis egy kisebb csillagképnyi távolságot elmozduló kisbolygó képében mutatkozott vasárnap éjszaka.
A Gemini csillagképben látszó égitest a megtalálása után háromnegyed órával került legközelebb a Földhöz, de ekkor is biztonságos, 3,2 millió kilométeres távolságban járt tőlünk
– írják, hozzátéve, hogy az ezt megelőző napokban a fényes Hold járt ezen az égtájon, ezért nem fedezték fel korábban a közeledő égitestet, bár később a Hawaii-szigeteken működő Pan-STARRS program egyik január 15-ei felvételén megtalálták rendkívül halvány, 23 magnitúdó körüli nyomát.
Mivel felfedezése után számos európai, majd amerikai obszervatóriumból is megfigyelték, illetve előkerült a január közepi mérés is, február 1-jén 2021 BJ3 név alatt megkapta ideiglenes jelölését, mi pedig rácsodálkoztunk érdekes pályájára
– olvasható a közleményben. Az első paraméter, ami rögtön szemet szúrt, az a 0,54 éves (199 napos) keringési idő, amely messze a legrövidebb a hazánkban eddig talált 14 Föld-közeli kisbolygó közt (az eddigi rekorder 0,88 év volt). Hozzáteszik továbbá, hogy az ilyen égitestek esetében mindig felmerül: ha most el is került minket, mi lehet vele a jövőben. A január 15-ei észlelésnek köszönhetően viszonylag pontos pályát lehet rá számolni, és kisebb távcsövekkel még egy hétig, nagyobbakkal akár két-három hétig is követhető lesz, ami már igen pontos előrejelzéseket tesz lehetővé.
Az eddigi mérések alapján a lehetséges legkisebb Föld-távolsága 0,014 CSE, vagyis 1,9 millió kilométer, így ütközéstől nem kell tartani. Legközelebb 2027. február 4-én kerül Föld-közelbe, akkor 0,017 CSE-re lesz tőlünk, ami lehetővé teszi az újrafelfedezését. Későbbi sorsát majd az ekkor készült megfigyelések alapján lehet felvázolni
– írják, hozzátéve, hogy ezzel az érdekes felfedezéssel ötre emelkedett a CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézete Piszkéstetői Obszervatóriumában az elmúlt három hónapban felfedezett Föld-közeli kisbolygók száma, aminél többet csak a NASA által szponzorált nagy amerikai keresőprogramok tudtak felmutatni ebben az időszakban, Európában pedig egyedül hazánkban történt ilyen felfedezés.