A megelőzésre szolgáló és rohamtempóban fejlesztett oltások mellett kevesebb figyelem jut a már megfertőződöttek kezelésére szolgáló gyógyszerekre. A sok vitát kiváltott ivermectin, vagy az új orvosság, a plitidepsin mellett a kutatók világszerte változatos megoldásokkal is kísérleteznek, amelyek segíthetnek azokon, akik már elkapták a vírust. Az egyik ilyen, már régebb óta használt eljárás a monoklonális antitestek voltak, amelynek koronavírus elleni alkalmazása jelentős sikerrel kecsegtetett – tudósít a Guardian.

A monoklonális antitesteket (immunfehérjéket) klónozással hozzák létre, és ezek egy bizonyos molekulát vesznek célba, azaz egyetlen vírus ellen hatásosak, viszont annak teljesen ellehetetlenítik a működését. Ezen a koncepción alapult a kísérleti Regeneron gyógyszere, amelynek alkalmazása lényegében három nap alatt átlendítette a vírusfertőzésen Trump elnököt. A jelenleg klinikai tesztek fázisban lévő gyógyszer azonban hatástalannak bizonyult az új, Dél-Amerikában és Brazíliában azonosított mutációkkal szemben.

Az egyik kutató szerint:

A monoklonális antitestek a modern tudomány legerősebb fegyverei közé tartoznak. A koronavírus esetén azt a tüskeproteint vettük célba, amelyikkel a vírus az emberi sejtekhez kapcsolódik. Sajnos az új mutációknál ez megváltozott, így most lényegében kezdhetjük elölről az egészet.

Természetesen az eredeti vírus ellen továbbra is hatásos az első változat, de egyelőre úgy néz ki, az új változatok ellen új monoklonális antitestek kifejlesztésére van szükség.